Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

ismereteket is, amelyek a pedagógus korrekciós munkáját is támogatják. A legtöbbet Comenius azonban a nyelvi hibákkal kapcsolatban is Vives írásaiból merített. Vives ugyanis nagy figyelemmel tanulmányozta a beszédhibás gyerekek, emberek kiejtését és a korrekció módozatait is. A beszédhibásokat két nagy csoportra osztja: 1. „Blaesi: qui literam aliquam certam exprimere non valent", 2. „Balbi: qui in pronuntiando literam praetereunt" (vö. De Disciplinis, Libri XII.). Vives külön is felhívja a pedagógusok figyelmét arra: gondjuk legyen, hogy a gyerekeket a helyes és tiszta ejtésre neveljék, a beszédhibákat figyeljék és a megfelelő korrekciókat is végezzék el: „Animadvertenda sunt in pueris oris vitia, ut corrigantur velut cum vox est nimium gracilis et tenuis, cum pinguis est sonus, verba ex autture tanquam recondita depromant" (De tradendis Disciplinis, libr. III.). Comenius Vives tanácsainak lelkiismeretes továbbadója volt akkor, amikor nyelvkönyveiben azt is előírja, hogy a pedagógusok számára igen hasznos gyakorlat legyen a nyelvhibák állandó megfigyelése, a hibás képzés állandó javítása, hiszen az iskoláskor a beszéd művészetének bölcsője is: ,,Tu proinde industriose praeceptor, discipulis hoc (ti. a hibás hangképzést) praemonstrare, ne pigrator. Artis loquendi incunabula hie sunt. Praesertim si qui discipolurum fuerint blaesi, vei traidi, vei alias male pronuntiantes, vitii dediscendi hic locus et occasio est." Comenius azt is előírja, hogy a pedagógusok figyeltessék meg a gyerekekkel a hangok képzésének mozzanatait, a beszélőszervek megfelelő artikulációit: „Oris et linguae configurationem in singulis Uteris bene monstratam attendere et imitari iussi. . Hazánkban Patakon valóban Comenius az első pedagógus, aki pedagógiai célból, a gyakorlati megvalósítás igényével nyújt logopédiai ismereteket és ad megfelelő utasításokat. Egyik pataki írásában (De reperta ad Author es Latinos) is arra inti magyar pedagógustársait, hogy a hangok helyes képzésére annál is inkább gondjuk legyen, mert a helyes alapon nyújtott fonetikai ismeretek előfeltételei a szép beszédre nevelésnek is: „Exercitiorum linguae ac oris summa quoque habenda est ratio . . Saját megfigyeléséről is nyújt adatokat. Szerinte különösen gyakori az a hiba. hogy sok gyerek (blaesus) „non recte sibilans, non recte pronuntiant literas sibilantes (s, z)" (vö. Atrium: XXIX. 291, Lexicon Januale). Vannak szép számmal olyan gyerekek is (balbi), akik „lingua titubans verba aegre eluctans adeoque syllabas singulas fringultiens". (Atrium, XXIX. 299.) Még gyakoribb hibázás, hogy sok tanuló (trauli) nem képes ejteni a lingualis tremuláns r hangot, vagy hibásan képzi, vagy hanghelyettesítéssel él (vö. Schola Ludus, Pars II. Act. III. Sc. I.). Az sem véletlen, hogy Comenius pataki tankönyveiben (Vestibulum, Janua) és a Schola Ludusban előírja, hogy a pedagógusok arra is ügyeljenek, hogy a tanulók minden clőszóbeli megnyilatkozásukban minden hangot „recte et articulate pronuntient", mert a tiszta, helyes, érthető beszédnek előfeltétele „literas recte formari" (vö. Eruditionis Scholasticae Pars I.; Vestibulum: Praefatio — Grammatica Janualis). .,Informatorum skoly Materské" (1628) című munkájában ezt a kérdést is felvetette: Hogyan kell a gyerekeket 275