Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

II. Amikor a következőkben a főiskolai általános és gyermeklélektan anyagának egyes témáihoz kapcsolódva igyekszünk konkrétizálni a példák felhasználásának néhány problémáját, egyszersmind határozottan feltűnnek a főiskolai pszichológia-oktatás sajátos vonásai, amelyek mind a tanítóképzős (a régi középfokú és mai felsőfokú tanítóképző intézeti), mind a gimnáziumi, mind a specifikus pszichológus-szakképzéstől megkülönböztetik. E különbségek egyrészt a pszichológia-tananyagának színvonalával, jellegével függnek össze, másrészt azzal, hogy nálunk az általános iskola felsőtagozatában működő, háromszakos tanárképzés folyik, harmadsorban pedig a főiskolai pszichológia-oktatás szervezeti formáiból (előadás, szemináriumi gyakorlat, kollokvium) is adódnak. Az itt jelzett problematikára a következőkben még visszatérünk. Rátérve a pszichológia-anyag egyes részterületeire: A) A bevezető, alapvetést adó fejezetekben a példák szempontjából a következőkre hívhatjuk fel a figyelmet különösképpen: 1. Előadásainkban nem elégedhetünk meg a „pszichikai jelenség" tudományos, materialista értelmezésének rövid, deklarációszerű ismertetésével. Itt határozottan, meggyőző világnézeti nevelésre kell törekednünk. Ezért nem elégséges az sem, ha csupán általánosságban, elnagyoltan cálfoljuk a tudománytalan, idealista nézeteket, a „halhatatlan lélek"-ről szóló tudománytalan vallásos tanítást. Igyekeznünk kell konkrét, mai vallásos szerzők megnyilatkozásai alapján, ilyen konkrét példák felhasználásával meggyőzően cáfolni a tudománytalan nézeteket, bizonyítani a tudományos, materialista pszichológia igazát. Ilyen konkrét cáfoló, bizonyító jellegű példaelemzés során — logikai rendben haladva — a következő legfőbb tudománytalan nézeteket kell cáfolnunk: A megismerhető, tapasztalható anyagon kívül van valami megismerhetetlen, anyagtalan szellemi valóság. A lelki tevékenységet az agy működése nem létesítheti (?!), mert akkor „az okozat, a hatás felülmúlná az okot, lényegesen magasabbrendű okozat állna elő, mint amire a létesítő ok képes" [8], A lelki jelenséget hordozó szellemi „lélek" nem áll részekből. Ezért nem bomolhat fel, nem szűnhet meg(?). Tehát „halhatatlan". A „lélek" csupán külsőleg függ az anyagtól, de létében és tevékenységében az anyagtól való belső függetlenség jellemzi" [9]). 2. Az állati pszichikumot tárgyaló rész után helyes lenne az „ember és a gép' pszichikai egybevetéséről is szólni, különös tekintettel a mai, ún. „gondolkodó gépekre" és az ezzel kapcsolatos misztifikációra. Itt célszerű néhány konkrét példán keresztül megvilágítani az emberi pszichikum alapvető különbségét a gépi mechanizmussal szemben. (Az újabb tankönyvek közül ARTYÓMOV — táblázatunkban említett — szovjet tankönyvének 1958. évi kiadása e problematikát részletesen tárgyalja. Magyarra fordítása kívánatos lenne.) 3. A pszichológiai-kutatás módszereivel foglalkozva, sok mai tan26