Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

Spiritalis haec fistula Vocis insuper primarium existeret organon, additus illi tubulus est fistularis, Larynx: ubi de imo trusus aér anguste comprimitur, sonoreque efflatus, dispergere sese adigitur: tarn alte et acute, aut, demisse et graviter, quam est progerentis se annuli Cartilaginei a Larynge distantia, minor aut maior." A gé.gefő szerepe mellett Comenius igen figyelemreméltón szól a tüdő, a garat, a száj és az orrüreg fontos funkciójáról is, mondván, hogy a hangok valójában itt kapják meg megfelelő színezetüket, árnyaltságukat, illetőleg a hangok nagy része itt képződik, tehát igen fontos ejtési folyamatok játszódnak itt is le: ,, . .. litera pronuntiando sit; est Aér pulmone exhalatus, per laryngis fistulam sonorus factus, variaque oris allisione varié sonans." (Triertium Catholicum, Cap. VI. 3.). „Ut vero sonitus Oris nostri non incertae sit vocis, tenorisque unius (qualem edere brutis etiam et mutis animantibus naturale est), sed explanabilis et articulate formatus: formátum est Os homini valde cavum, multi aéris capax, linguaeque libere se vibraturae, ac in certes figurás dispositurae, sonum denique ad fauces palatum, dentes, nares allisurae, laxa concedens spatia. Dearticulatio igitur Vocis per Lingvam, Oris, illud cymbalum, primario peragitur: varia tamen simul Oris ipsius modificatione superaddita . . ." (Atrium, XXVI.) A Patakon írt és előadott Schola Ludusban (Pars II. Act. II. Sc. III.) is az egyik szereplő (Vocalius) a beszélőszervekről és funkciójukról úgy ad összefoglaló jellegű ismertetést szereplő társának (Vitalius) és hallgatóinak, hogy a zengő levegő útját is nyomon kíséri, s a szájüregnek, mint rezonátornak a nyelv artikulációs munkája, s a megfelelő ajaknyílás révén nyert hangolására is utal, kiemelve, hogy a magánhagzókra valóban a ,,certa oris figura" (Madsen), Comenius szavával: a „varia Oris configuratio" a jellemző, s hogy a magánhangzók nyíláshangok, a mássalhangzók pedig akadály hang ok: „Canalis ille Oris ad pulmonem vocatur Arteria asper a: cujus alius quoque praeter respirationem, finis et usus, nempe quod Vocis simul sit instrumentum. Quippe cujus summitas, guttur, habet rimulam fistulae similem, in quam aér impulsus sonat, acutius vel gravius . . ., articulatam vero vocem facit varius soni allisus, variaque Oris configuratio. Nam voce libere fluente et nusquam intra oris cavitatem allidente, fit Vox, mere Vox, seu sonus Vocalis, in quinqueformem differentiam abiens. Nempe si ore valde patente exhalatur, fit A; si contractiori, E; si contracto et lingua in canaliculi formám reducta, I; rotundato, O; magis etiam rotundatis labiis, forasque progestis, U. Si vero sonus alicubi allidit, fit litera Consona . . ." Amint a fentiekből kitűnhetett, Comenius is úgy írja le az egyes hangokat, hogy betekintést nyújt a „vocis officina"-ba, s nyomon kíséri a levegő útját is, tehát már nemcsak „grammatico" és „philosaphico", hanem „anatomico" is nyújt leírást az emberi hangokról, azok képzésmódjáról és képzés helyéről. Jól megtanulta és továbbadta, pl. azt a helyes tételt is, hogy a mássalhangzók képzésekor a száj üregbe tóduló levegő különféle akadályokba ütközik, s hogy „locus Consonantium . . . 266