Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Molnár József: Adatok népi demokratikus államunk iskolapolitikájának fejlődéséhez Heves megyébben

Dr. MOLNÁR JÓZSEF főiskolai adjunktus: ADATOK NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLAMUNK ISKOLAPOLITIKÁJÁNAK FEJLŐDÉSÉHEZ HEVES MEGYÉBEN 1945. április 4-én a szovjet csapatok csapásai alatt megsemmisültek a hitlerista német alakulatok hazánkban. Sokat szenvedett népünk — lerázva az ellenforradalmi fasiszta diktatúrát — mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren új útra, a népi demokratikus felemelkedés útjára lépett. A Horthy 25 éves ellenforradalmi rendszer és a háború pusztításai után iskoláink igen zilált állapotban voltak. Az ország romokban hevert, a gazdasági erők kimerültek, mégis a párt, a demokratikus szervek, a szülői munkaközösségek öntevékeny munkájával megkezdődött az iskolák rendbehozása. Heves megye falvaiban a tanulók szülei fuvarral, napszámmal járultak hozzá a legszükségesebb munkálatok elvégzéséhez. 1945. augusztus 16-án döntő fontosságú kormányrendelet (6650Á1945) jelent meg, amely az általános iskolák bevezetéséről szólt. Ez volt az első lépés az új demokratikus iskolarendszer kiépítéséhez. Az általános iskola minden 6—14 éves korú gyermek számára kötelezően és ingyenesen biztosítja a tantervben meghatározott, egységes, alapvető, nemzeti műveltséget. A társadalmi osztálykülönbségeket tükröző kettős iskolázás alapjait és ennek megfelelően a hat elemi és négy polgári zsákutcáját felszámolta. Az általános iskola bevezetése iskolarendszerünk demokratizálásának jelentős feladatait egyelőre megoldotta, de a teljes megvalósulásig nem juthatott el, mert a városokban a volt uralkodó osztályok érdekeit védő és őrző egyházi rendi iskolák, falun pedig a kicsinyes felekezeti érdekeket előtérbe helyező egyházi reakció akadályozta maradéktalan megvalósulásában. A tömegek politikai színvonalának emelésével és az ellenségre mért csapásokkal — elvettük a földesuraktól a földet, a tőkésektől a bányát, gyárat, bankot —- 1948-ban óriási haladást jelentett a két magyar munkáspártnak egyesülése, a Magyar Dolgozók Pártjának a létrejötte és ezek után most már 1948-ban valóban kitűzhettük a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának teljes felszámolását. Az egyházi reakció megfélemlítéssel igyekezett a pedagógusokra és szülőkre hatni, de hamis érveléseiknek nem adtak hitelt. „A Heves megyei községeknek és a tanítóknak több mint 90 százaléka az államosítás mellett foglalt állást" [1]. Az országgyűlés 1948. június 16-án tehát a dolgozó nép, a szülők, a pedagógusok és az ifjúság döntő többségének akaratát emelte törvényre, amikor 230:63 arányban elfogadta 239