Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

Rövid magyarázat az Összehasonlító táblázathoz: Táblázatunkban baloldalt a kérdéses tankönyv, illetve mű rövid megnevezése, szerzője szerepel. A szereplő művek pontosabb adatait a [7], sz. bibliográfiai jegyzetünkben adjuk meg. Balról jobbra haladva, a példasűrűség (rövidítve: p. s.) rovata következik. Ezen egy hányadost értünk, melynek számlálójában a könyvben szereplő összes példák száma, nevezőjében pedig a könyv oldalakban megadott terjedelme szerepel. A példasűrűséget tizedes törtekben, egy vagy két tizedes pontosságban adtuk meg. Minél nagyobb e tört értéke, annál több példát alkalmaz a kérdéses könyv, oldalterjedelméhez viszonyítva. A következő 2—7. oszlopokig százalékokban kifejezve megadjuk, hogy a példák hány százaléka van a mindennapi élet köréből (röv.: mn. é.), a művészetek területéről (röv.: műv.), az iskolai életből (röv.: isk.), a tudományos kutatásból, tudományok történetéből, nagy tudósok életrajzából (röv.: tud.), a pszichológiatudomány köréből, pontos pszichológiai megfigyelések, kísérletek adatai alapján (röv.: pszichol.) és a történelemből, közvetlenül a politikából (röv.: tört). Az említett 2—7. oszlopokban tehát csupa százalék szerepel. Ha e százalékokat vízszintes sorokban összeadjuk, egy-egy könyvnél a 100 százalékot kellene eredményül kapnunk, minthogy a táblázatban szereplő művek valamennyi példáját besoroltuk a fent megjelölt hat terület valamelyikébe. Legtöbbször azonban ez az összeg néhány tizeddel kisebb a 100 százaléknál, minthogy általában egy tizedes pontossággal számoltunk. Néhány esetben egyes példák besorolása valamely kategóriába vitás lehet, e vitatható esetek aránya azonban nem haladja meg az öt százalékot, űgyhogy az összképen, a lényeges arányokon nem változtatnak. * * * Mint említettük, a közölt ,.Összehasonlító táblázat" az egyes tankönyvek példáinak csupán nyers egybevetésére, összehasonlítására alkalmas. A finomabb (mennyiségi és minőségi) tankönyv-elemzésnek a példa-felhasználással kapcsolatban jóval több, bonyolultabb problémára is ki kell terjednie. Hogy e „finomabb elemzés" néhány fontosabb szempontjára utaljunk, a következőket említhetjük: a) A példasűrűség nem feltétlenül jár együtt a könyv magasabb színvonalával, még a nagyobb szemléletességgel sem okvetlenül jár karöltve. (Mint az táblázatunkból leolvasható, általában a középiskolai pszichológiai könyvek példasűrűsége nagyobb, mint a felsőoktatási, illetve tudományos munkáké. Ez nyilván abból következik, hogy középiskolában nagyobb a szemléltetés, illusztrálás szükséglete, mint egy tudományos műben.) Meg kell tehát azt is vizsgálnunk, milyen körülmények okozzák egy tankönyv példasűrűségét, miből adódik ez, milyen jellegűek a példák. Lehet egy tankönyv példasűrűségének oka az. hogy egyszerű hivatkozásként, felsorolásszerűen halmoz, elsősorban illusztráló jellegű példákat. Máskor a példák fontosabb, bizonyító, cáfoló funkciót töltenek be. Lehet viszonylag kevés a példa (alacsony példasűrűség) akkor, ha egy-egy példát részletesebben, mélyebben, sokoldalúan elemez a tankönyv. Ilyenkor tehát a kevés példa nem a tankönyv szemlélettelenségének tünete, hanem annak következménye, hogy a felhozott — viszonylag kevesebb példa — alapos elemzésre kerül. Táblázatunkban viszonylag igen magas Tyeplov tankönyvének példasűrűsége, 23