Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az írásjelek szerepe az általános iskolai anyanyelvi oktatásban

lus mondatainál rendszerint szükségszerű ez" [20]. Annál a költőnél, aki ilyen világosan látja az interpunkció szerepét, joggal tételezhetjük fel, hogy maga is tudatosan használta fel írásában az ezzel kapcsolatban kínálkozó lehetőségeket. Radnóti költői fejlődését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az írásjelek használata is egyre inkább az árnyaltabb kifejezés eszköze lesz nála: a gazdagodó érzelmi tartalom külsőleg is kifejezésre jut. A kezdetben sokszor indokolatlanul használt írásjeleket (ez különösen a felkiáltójelre vonatkozik), később teljes tudatossággal, sőt célzatossággal használja. A kezdet kezdetén, még az izmusok korában akad csak olyan verse, amelyben a központozás elnagyolt, felületes. (Játékos vers aratás után). De költészetének gyors és erőteljes fejlődése szükségszerűen magával hozza a formai pontosságot, így a központozás pontosságát is. A következekben sorra vesszük a leggyakrabban használt írásjeleket, és megfigyeljük, hogy milyen szerepet töltenek be azok Radnóti költészetében. 1. A pont. Elsősorban intellektuális jellegű írásjel; szerepe az értelmi elhatárolás. Találunk példát arra is azonban, hogy a pont elhagyása az érzelmi többletet mutatja. így pl. Dal c. versében hat versszak követi egymást, és nincs pont, csak befejezésül. A versszakokat is csak vesszők, (illetve egy helyen pontosvessző) választják el egymástól. A versszakok egybeolvadását biztosítja az is, hogy a versszak utolsó sora rendszerint a következő versszak kezdő soraként szerepel. Ezt a formát indokolttá teszi a vers dal jellege, mint azt a cím is mutatja. A dal az érzelem kifejezése, s az érzelem (vagy ebben az esetben itt inkább hangulat, egyetlen hangulat) megéneklése nem tűr részekre szaggatást: Búbánattól ütötten jártkálok most naponta hazámban száműzötten; s oly mindegy merre, meddig, jövök, megyeik, vagy ülök, hisz ellenem sereglik az égi csillag is, az égi csillag is felhő mögé búvik — — — Egy másik versében a pont elhagyása a játékos, vidám hangulat érzékeltetése. A féktelen jókedv és boldogság nem tűri a formában sem a féket: a pontot: Rebbenő szemmel ülök a fényben, rózsafa ugrik át a sövényen, ugrik a fény is — — — (Bájoló) Jelezheti a pont a csendes nyugodt hangulatot; az indulatok, az érzések lefékezését. így pl. a Déltől estig c. ciklus Sötétedik c. darabjában, 170