Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Istók Barnabás: Gazdasági állataink növekedés-fejlődésének jellegzetességei s ezek felhasználása az állattenyésztési ismeretek oktatásában

hatnak a táplálástól függően. A bárányokat pl. 10 időszázaléknál később választják, ha gyenge a legelő és nem fejik az anyákat. A borjút 10 időszázaléknál előbb választják, mert az anya tejtermelésére szükségünk van. A malacokat a feltüntetett időponttól akkor választják előbb, ha többször akarnak fialtatni stb. A bár-ányok választási súlya sok helyen nagyobb, mint a feltüntetett biológiai súly, a malacoké ugyanúgy, de mindkettőnél a túletetések következtében. A pulyka kezdeti növekedése, amíg „vörösét ki nem hányja" az extrapolált görbe alatt marad. Mindezek nem változtatják meg a megállapított jellegzetességet, de figyelmeztetnek arra, hogy e biológiai jellegzetességből eltérés esetén sikert csak a megfelelő táplálóanyag adagolásával érhetünk el. Miután mindezeket a gazdasági állatok tenyésztési gyakorlata és ismeretei oktatásának érdekében vizsgáltam, nem célom annak megállapítása, hogy ezen jellegzetességek ráillenek-e a gazdaságon kívüli egyéb állatok növekedési és fejlődési adataira, így az élőlények világának konkrét törvényszerűségeként tárgyalhatók-e. Mindössze a gyakorlati használhatóság, és taníthatóság megkönnyítése vezetett e tételek jelállításához. III. Az állattenyésztés és tartás gyakorlatában e növekedés- és fejlődés vizsgálati eljárásnak kettős haszna van: egyrészt a szakember gyakorlati ismeretét támasztja alá, az egyes növekedési és fejlődési határok könnyen megjegyezhető, konkrét alapismereteivel, fgy a kezdő, fiatal szakember a „jól nézi ki" stb. semmitmondó, általános értékelést a kor és annak megfelelő súly ismeretében konkrétizálni képes. Másrészt Hansson, Osgood stb. növekedés — pótólhatósági tételeit ismerve, megadtuk azokat a biológiai súlyokat, amelyek „túlteljesítése" hozhat ugyan pillanatnyi hasznot egy üzemnek, de esetleg a nemzetgazdaság számára sokmilliós ráfizetést jelenthet. Pl. a 3—4 hónapos korra 25 kgra „doppingolt", választott bárány jelenthet ugyan egyéni prémiumot, de ha ezeket az állatokat nem húsvéti pecsenye-bárányként, eladási célra „hizlalták" a felevett 40—60 százalékos túlsúlyt később lehagyva, nem nyerünk 40 kg helyett 60 kg-os anyákat. A luíadi-kísérletek bebizonyították az ilyen eljárás hasztalanságát, s tételeink alapján felesleges lenne az évi kb. 1 millió bárány túletetése révén évente kb. 100 millió forint kárt okozni a nemzetgazdaságnak. De legnagyobb jelentősége e tételek felállításának az oktatás szempontjából van. A mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek gyakorlatában sokszor jelentkezik az a hiba, hogy nem tudják, milyen korú állatnak milyen súlyúnak kell lenni. Pedig mint Mumjord említi: „a mezőgazdasági üzem a növekedés jelenségének alapjaira épült": Ezen ismeretek hiánya miatt kezdő szakemberek gyakran részesülnek elmarasztalásban a gyakorlattal régebb idő óta foglalkozó gazdák részéről. A növekedési görbét ismerve, nem általános, de a teljes fejlettséghez viszonyított konkrét ismeretek birtokába juttathatjuk hallgatóinkat, mindössze a növekedési időt, teljes fejlettségi súlyt, s a növekedési 160