Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Istók Barnabás: Gazdasági állataink növekedés-fejlődésének jellegzetességei s ezek felhasználása az állattenyésztési ismeretek oktatásában

[14] a kutatások kiértékeléséhez ajánlatosnak tartja a súlygyarapodás, növekedési erély figyelembevételét. Ezzel kapcsolatosan matematikai kiértékelési módokat tárgyal. Marlowe [10] vizsgálja az anya kora, az ivar hatását a borjak választás előtti növekedésére. Hansson A. [7] wiadi egypetés ikerborju kísérleteivel Osboorne és Mendelhez hasonlóan bebizonyította, hogy a felnevelés intenzitásának csekély a befolyása az állat teljes fejlettségi súlyának kialakulására, s hogy a súlygyarapodás mértéke, — Brody elméletéhez hasonlóan — a teljes fejlettségig még hátralevő élősúly hiány függvénye. Bizonyítása szerint egyidőben elmaradt, de pótolt növekedés esetén a termelőképesség sem szenved csorbát. Poboda [11] is a szarvasmarha növendékek növekedését a növekedés törvényszerűsége szemszögéből nézi. Osgood (1955.) módszerét elemezve [6] ugyancsak azt figyelhetjük meg, hogy logaritmus papíron ábrázolja a növekedést, s a következő hatvány kitevőket állapítja meg embernél: 0,1—7,5 évéig 0,4—0,5, leányoknál 14—16 fiúknál 16—19 évig 1,3, s innen 45—50 éves korig 0,08—0,1. Ezen elemzés felhívja a figyelmet e módszer állatnövekedés értékelési alkalmasságára is. A Deutsche Wirtschaftliche Geflügel Zucht 56. számában [5] ismeretlen növekedési tényezők vizsgálatáról olvasunk. Nem rontja a növekedési törvényszerűség hitelét az sem, hogy előfordulnak ezt nem alátámasztó megfigyelések is pl. Popovic D.—Mikovic D. megállapítják, hogy a borjú kezdő élősúlya és a test későbbi fejlődése között nincs közvetlen kapcsolat. Koger [9] ugyanezt korrelációs koefficiensben így fejezte ki: az ellési súly a választási súllyal 0,47, a későbbi súlygyarapodással 0,38—0,25, az éves súllyal 0,43 r összefüggést mutatott. Ugyanakkor azonban pl. Szmirnov [19] bebizonyította, hogy az üszőborjak élősúlya születéskor 6,—12,—18 hónapos korban egyenes arányban áll a kifejlett tehenek élősúlyával. Egy Mount—Morris-i szaklap [2], viszont juhoknál mutatja ki, hogy nehezebb anyajuhok ivadékai a fajta és típustól függetlenül nehezebb és gyorsabban növő bárányokat ellettek, mint a könnyebb súlyúak. Ezek magyarázata bizonyára az, hogy az elléskori testsúlyban kisebb mérvű eltolódások lehetnek, ezen kilengések azonban a növekedési görbe irányát kevéssé befolyásolják. II. Hazai állatfajtáink növekedésével, fejlődésével kapcsolatos saját megfigyelések a) Növekedés. Hazai állatfajaink és fajtáink növekedését tárgyaló irodalommal kapcsolatban sok értékes adat található Schandl József könyveiben (15—18). Ahhoz, hogy ezeket az adatokat jellegzetes görbeként ábrázoljuk, a növekedési időket és fejlettségi súlyokat kell ismerni. Az utóbb említett irodalom adatai a következők: 153