Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek oktatása hazai iskoláinkban a XVIII. század első felében

gyúlékony, finom, zsíros, olajos princípiumot értem, azt, amelyik minden testben okozza a szagot" [35]. A protestáns iskolákban tehát — párhuzamosan a világ tudományos fejlődésével — nem is nagy fáziseltolódással, megtalálhatjuk a kémia fejlődésének minden egyes fokozatát. A jezsuita iskolákban végrehajtott mélyreható reform a XVIII. század végén azoknak az iskoláknak a tanítását is ugyanolyan tartalmúvá változtatta, mint amilyenbe a protestáns iskolák fejlődtek. Lényegileg ugvanazt írja például a kénről Jaszlinszky: ,,A kén, vagy a kémikusok olaja zsíros, édes, élénk, gyúlékony anyag, amelytől a vegyületek nyerik a gyulékonyságot" [30]. Míg a protestáns iskolák Descartes-on keresztül jutnak el Newton-ig, a katolikus iskolák Arisztotelész-tői egyenest Newton tanításaihoz ugranak át, kihagyva az összes közbeeső lépcsőfokokat. Ennek a fejlődésüknek köszönhetik azt, hogy a múlt visszahúzó ereje náluk a század második felében kevésbé érződik, mint a modern tudományos felfogáshoz közelálló fejlődési fokozatokon át haladt protestáns iskolákban. Különböző történelmi előzmények után jutottak el iskoláink tehát ahhoz, hogy a XVIII. század közepére mindkét felekezet iskolái egységes alapokra tettek szert. Ugyanazt tanították katolikusok és protestánsok egyaránt. Amikor azután a Ratio Educationis a hazai oktatásügy egységes elgondolások szerinti rendezését tűzte ki feladatául, e téren már nem talált rendezni valót. A fizikában szereplő kémia oktatása felfogásában teljesen megfelelt a külföldi kortársaknál található példáknak. Jó alapok teremtődtek hazánkban éppen oktatásügyünk szerencsés alakulása folytán a század végén az új kémia befogadására, amely új kémia aránylag nagyon hamar kapott táptalajt hazánk iskoláiban. * * Tévedések, helytelenül berögződött régi nézetek nehezítették meg hazánk iskoláiban a kémiát is magábafoglaló természettudományok (fizika) oktatását a XVIII. század elején. A természettudományok fejlődése, amely ezeknek az iskoláknak tanárait, s a magyar nagyközönséget is magával ragadta, átszakította a régi merev korlátokat, s a század közepére elérte a külföldi iskolák színvonalát. Ezzel teremtették meg ezek a tanintézetek azt a légkört, amely a kémia nagy átalakulása idején képessé tette azokat az új kémia befogadására. IRODALOM [1] Tani, Michael: Conclusiones Physicae. Romae, 1632. [2] Pósaházi, Johannes: Philosophia naturalis. Patakini, 1667. [3] Szent-Ivány, Martinus: Curiosioria et selectiora variarum scientiarum miscellanea. Tyrnaviae, 1689. [4] Pápai Páriz Ferenc kémia jegyzete. Basel, 1674. (Kézirat, a kolozsvári volt ref. koll. könyvtára.) [5] Pataki, Johannes Constantin: Tractatus in phisicam generalem Aristotelis. Romae, 1705. (Kézirat, a kolozsvári akadémiai könyvtár, volt balázsfalvi anyag, 134.) [6] Pataky, Constantinus: Conclusiones philosophicae. Romae, 1706. 132