Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A szakrendszerű oktatásra való áttérés néhány problémája az általános iskolában

Az 1958/59. évi adatok azt mutatják, mintha az alsó és felső tagozatok tanulmányi szintje közelebb került volna egymáshoz. A különbség azonban változatlanul fennáll. Alsó tagozat Felső tagozat Különbség I. sz. ált. iskola 3,80 3,52 0,28 II. sz. ált. iskola 4,25 3,90 0,35 IV. sz. ált. iskola V. sz. ált. iskola 3,56 3,29 0,27 VIII. sz. ált. iskola 3.25 3.— 0,25 1. számú grafikon Megjegyzés: A felső szaggatott vonal a leányosztályoké. A félévi eredmények számbavétele hasonló eltéréseket mutat az alsó és felső tagozat szintjében. Nem kétséges tehát, hogy a tanulmányi szint az egész felső tagozatban alacsonyabb, mint az alsóban. Amint a későbbiekben látni fogjuk, az V. osztályban országosan tapasztalható „törés" nem ennek az osztálynak jellemzője csupán, hanem a VI., VII. és VIII. osztályoknak is. Sőt, amint egyes iskolák statisztikai adatai bizonyítják, a törés nem is mindig az V. osztályban következik be, hanem egyes esetekben már a IV. osztályban, más esetben pedig csak a VI. osztályban. A szintesés ideje és mértéke jól kiolvasható azokból a grafikonokból, amelyeket a tanulmányi átlagok osztályonkénti alakulásának szemléltetésére készítettem. Arra nincs lehetőség, hogy minden iskola minden egyes megvizsgált és felhasznált adatát grafikusan is közöljük. Elegendőnek tartjuk, ha csak jellemzésként tüntetjük fel néhány iskola átlageredményeinek alakulását az első osztálytól a nyolcadik osztályig. Az 1. számú grafikon a II. számú átalános iskola 1958/59. évi átlagadatait tükrözi osztályonként. Bár ebben az évben az alsó és felső tago85