Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A gyermek fejlődési sajátságainak gyermeklélektani értelmezéséről

fejlődéséről, 1905—1908), Nógrádi László (a játókról 1912), Kenyeres Elemér (a mozgáskészség fejlődéséről, 1932—34), stb. [4] Claparéde fentidézett művének 74. oldalán. |5] Spranger: Psychologie des Jugendalters, Leipzig, 1927. — 32. 1. [6] Vincze László—Vincze Flóra: A gyermeki világkép problémája a gyermeklélektanban. Bp. 1959. Tankönyvkiadó. — 4. lap. [7] Piaget e kérdésekkel kapcsolatos, legfőbb művei a megjelenés sorrendjében: a nyelv- és gondolkodás fejlődéséről (1923), az ítélőképességről (1924), a gyermeki világképről (mágikus világikép) 1926, kauzalitás felfogásáról (1927), az erkölcsi ítéletalkotásról, szabálytudatról (1932), a számfogalom kialakulásáról (1941), az idő, mozgás, sebesség fogalmának kialakulásáról (1946), a térről (1948) és a véletlenről alkotott gyermeki elméletekről (1951). Végül „A gyermeki logikától a felnőtt logikáig" címmel a gyermeki gondolkodás egyes stádiumainak strukturális elemzése a modern formális logika (matematikai logika) eszközeinek a felhasználásával (1955). Nálunk is többen alkalmazták Piaget klinikai módszerét és strukturális elemzésének szemléletét a 30-as években. Ilyenek pl. Nagy Mária Ilona: „A gyermek és a halál" (1936) és Katona Klára: „Gyermeki álomelméletek" c. munkái (Bp. 1939), Mindkettő a budapesti Tudományegyetem filozófiai szemináriumának dolgozataként jelent meg. [8] Paul Césari: La Psychologie de l'enfant. Presses Universitäres de France. 1959. — 9—10 1. [9] Rubinstein: Osznovü obscsej pszichológii, — németül: „Grundlagen der aligemeinen Psychologie" Berlin, 1958. Volk. u. Wissen Verlag, 1958. — 214 1. [10] Főleg két szempontból lényeges ez: a) A gyermeknek felnőtté érése egységes folyamat, minden életszakasz előkészíti az utána következőt; b) felnőtt és gyermek szem behelyezése a fejlődés és nevelés társadalmi perspektíváit, céljait szorítja háttérbe, lényegében apolitikus felfogáshoz, a „politikamentes nevelés" káros és reakciós álláspontjához vezet. [11] Kurt LEWIN: A dynamic theory of personality. — New York, 1935. Mc Graw-Hill, 194—238. 1. — Továbbá K. GOTTSCHALDT: „Der Aufbau des kindlichen Handelns, 1955. — J. A. Barth, Leipzig. [12] J. M. BALDWIN: „Mental development in the child and race" 1895. [13] W. STERN „Person und Sache" c. könyvében. Magyarul idézve: Weszely Ödön: „Bevezetés a neveléstudományba", Bp. 1932. (Eggenberger—Rényi kiad.) c. mű 211. lapján. [14] K. Bühler koncepcióját röviden, áttekinthetően ismertette Lénárd Ferenc: A lélektan útjai (Bp. 1947. Franklin kiad.) 174—176. 1. [15] W. Hansen: „Die Entwicklung des menschlichen Weltbildes", Kösel Verlag zu München 1955. kiadás 210—211. 1. 116] Vö. Lénárd Ferenc ismertetését id. művének 198—200, lapján. [17] Magyarul ismertette Nemes Livia a „Pszichológiai Tanulmányok" (Bp. 1958. M. Tud. Akad. kiadás) 27—36. lapján, „Az értelmi fejlődés és a gondolkodás szakaszai Piaget műveiben" címmel. [18] Így pl. Wallon „A tevékenységtől a gondolkodásig" című művében bírálta Piaget formalista vonásait. — Isaacs: Intellectual Groth in Young Children (New York, 1930) c. művében a Piaget-féle gondolkodás-fejlődési fázisokat bírálta. — Bírálta a Piaget-féle egocentrizmus-koncepciót, valamint az úgynevezett „kollektív monológ" életkori sajátosságként való felfogását a fentebb idézett Hansen is; bíráló megjegyzések olvashatók továbbá a szintén idézett Paul Césari-nál is, — hogy ezzel csak néhány példára mutassunk rá. [19] Fent (9) sz. a. id. mű 214. lapján. [20] A. G. Komm cikke: Az intellektus pszichológiájának problémái J. Piaget munkáiban, — Voprószü Pszichológii, 1957. — 1. szám; A. A. Venger: Az okozatosság megértésének fejlődése óvódáskorú gyermekeknél, Voprószü Pszichológii, 1958. évi. 2. szám. [21 [ S. Freud művei közül a gyermeklélektan szempontjából legfontosabbak: „Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie", Theor. Schriften, Internationaler Psychoanal. Verlag, 1931., mely nagyvonalakban megadja a „libido" önkibontakoztatásának folyamatát. — A „Jenseits des Lustprinzips c. művében a játékot 68