Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bakos József: Újabb adatok a Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához
Grosserus, M. S.: Otium Ulysseum, h. e. Geographia, Lipsiae 1698 (Tokaji vo~ natk.: 79—80, Patak: 81.) Gutkind C. S.—K. Wolfskehl: Das Buch vom Wein. Hyperion Verlag, München, 1927. — [E munka a legrégibb időktől kezdve citátumokban ír a szőlővel, a szőlő kultúrájával és borral, borászattal összefüggő kérdésekről. 70 egész oldalas illusztráció is van benne, (részben színes) és 65 szövegközti kép. Tokaji vonatkozású citátumokat is tartalmaz.] [L.] Haberle C. C.: Svccinta Rei Herbariae Hungaricae et Transsilvanicae História .. . Budae, 1830. [30. 1.: A tokaji bortermelésre, szőlőművelésre vonatkozó irodalom. — 56. 1.: A pataki várkertről.] Hager, J„: Neue Beweise der Verwandtschaft der Hungarn mit den Lappländern, Wien, 1793. — [69—70. 1.: ... Tokayer Wein, welcher heut zu Tage die Zierde aller König. Tafel geworden ist.] Halász Zoltán: Das Buch von Ungarwein. Corvina, Bp. 1958. (Igen sok tokajhegyaljai vonatkozás: 7—8. 11, 22—23 24, 47, 51, 52.) Halász Zoltán: Ungarn. (Magyarul is megjelent.) Ein aktueller Reiseführer durch Ungarn etc. Corvina kiadás. Bp. 1956. [Tokaji vonatkozások: 282—288.] Hargitai Zoltán: A Long-erdő és vegetációja. Tisia, 1939, 193—194, és Acta Geobot. Hung. 1939, 143—149. Hargitai Zoltán: A Sátorhegység flórájából. Botanikai Közlemények, 1940. 205—240. Hegedűs Sándor: Tokaj-Hegyaljai Szövetség. A tarcali szől. és bor. ker. felügyelőség repülő lapja. Hegedűs Sándor: Tokaj. (A taihokui esperanto egylet „Formosa" c. lapjában megjelent cikk 1929-ben.) [L.] Hegyaljáról, Ismertető, 1841. 395—396. Hegyaljáról tudósítás, Ismertető, 1841. 971—972 (61. sz.) Hegyi József: Óh, Tokaj drága nedve. Széphalom, 1956. 125—130. (A tokaji bor a költők lantján.) Hellenthal: Hilfsbuch für Weinbesitzer und Weinhändler. Átdolgozva F. Beyse által és kiadva Wien, Pest és Leipzig, 1874. [Tokaji vonatkozások: 328 —330.] Hellrung, Carl Ludwig: Atlas der Weinländer in Europa. III. Heft. Das Ungar Weinland , Tokay oder Hegyallya in der Zempliner Gespannschaft. A borok minősége szerint színezett, nagyon érdekes térképpel és leírással, adatokkal. Kiadva: Magdeburg, 1839. [L.] Hídvégi Sándor: Szőlőtalaj vizsgálatok Tokajhegyalján. Szől. Kut. Int. Évkönyve, 1950. 175—191. Hoff er András: A tokaji hegy. Ifjúság és Élet, 1934. 66—69. Hoffer András: A tokaji bor (két térképpel). Ifjúság és Élet, 1935, 2. sz. Hoffer András: Sátoraljaújhely, Rudabányácska és Károlyfalva közötti terület földtani viszonyai. Áll. Földtani Int. 1943. Jelentése I. 1945. 11, 56—57. Hoffer András: Tokaj. (Képekkel és térképpel) Ifjúság és Élet 1934. 5. sz. Hulac V.: Prirucka sklepniho hospodarsztvi. (Pincegazdasági kézikönyv.), Brno, 1949. — [Pijanowski lengyel nyelvű borgazdasági szakkönyve, hivatkozik Hulac cseh nyelvű könyvére, s ebből citálja a tokaji bor készítésére vonatkozó adatokat.] [L.] h. j.: Tanulmányok a tokaji bor múltjáról (Bakos József: A tokajhegyaljai szőlőművelés szókincse c. munkáról.) Északmagyarország, 1959. 272. sz. (nov. 19.). Jasko S.—Méhes K: Sátoraljaújhely és Sárospatak környékének geológiai leírása. Földtani Int. Évi Jelentése, 1945—47. II. 1947, 65—71. Jüllien F.: Der erfahrener Weinkellermeister. VI. Ausgabe. Quedlinburg, 1871. [Tokaji vonatkozás: 226.] Kartavcsenko P. K.: Prigotovlenyije tokajskich vin v Vengriji. (A tokaji borok készítése Magyarországon). A „Vinogyeljije i vinogradarsztvo" c. szőlészeti és borászati szaklap 1953. évi 10. számában megjelent cikk. [L.] Kéler Béla: Tokaji cseppek, csárdás (kotta). Rózsavölgyi és társa kiadása Pesten, 1862. A címlapon Tokaj látképe (litográfia). [L.] Klenk Ernst: Die Weinbeurteilung. Stuttgart (Ludwigsburg, 1950. [Tokaji vonatkozás: 93.] [L.] Klinko Mark: Tokajskije vina Vengrii (Magyarország tokaji borai). Cikk a „Vinogyeljije i vinogradarsztvo SzSzSzR" c. szovjet szaklap 1958. 1. számában, a 22. oldalon. [L.] Koch Sándor: A Mád és Regéc környékén fekvő vasérc előfordulások genetikája. Bp. 1954. — Szegedi Tudomány Egyetem Ásvány-Kőzettani Intézete. Sep. A M. Áll. Földtani Inté537