Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bakos József: Újabb adatok a Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához

Szőlőszaporítás (kosarazás) [J. Catzii: Monita .. (A szerző gyűjteményéből) . 1622.1 fejér. A görbeszőlő „tsupán a' szépségéért és húsos voltára való nézve tartósságáért téli nyalánkságra plantáltatik". A bátai, gatsai, bakátor és a többi alföldi szőlőknek ,,a' nemei tsak a' szegényebb emberek szollej iben a' bővebb szüret kedvéért terjesztetnek ..." 10. A hegyaljai szőlőművelés tárgyi néprajzi és folklór-történeti vonatkozásainak gyűjtése területén is még sok tennivalónk akad. Ezért értékesek számunkra azok az írások, amelyekben ilyen adatok is találhatók. OLÁH Miklós írásai 1773-as kiadásának (Hungaria et Attila, sive de originibus gentis, Vindobonae) jegyzetei között is több értékes megjegyzés olvasható a tokaji bortermelésre vonatkozólag. A „vini optimi feracia" helyek között emlegeti Tokaj, T arcai, Patak, Tally a, Liszka nevét. TURÖCZI R. P. Ladislaus Ungaria, suis cum Regionibus (Tyrnaviae, 1729) e. írásában is értékes megjegyzések olvashatók pl. a Hegyalján megtelepedett, dolgozó lengyelekről, illetőleg nyelvükről. („In submontanis domestica est Lingua Ungarica . . . Polonica hinc illiusque hospitatur."), s a jól termő hegyaljai szőlőterületekről és borokról [„Optima omnium (ti. a hegyaljai borok között, B. J,)Tarczallensia sunt, quae colligLrtur ex Mézesmái.. . Zomboriensia fere sunt fortissima . . ."] Bécsben, 1783-ban jelent meg Chr. BAUMANN értékes könyve, Entdekte Geheimnisse der Land-und Hauswirtschaft címmel. Részletesen ír a tokaji szőlőművelésről, a tokaji aszúról is. Különösen figyelem34 529