Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bihari József: Szovjet szerzők magyar nyelvészeti vonatkozású tanulmányai. I.

pedig olyanokra, amelyek a mi figyelmünket, lévén magyar anyanyelvűek, gyakran elkerülték. Még csak 1—2 ilyen megfigyelés: A nem egyeztetett jelzőt, amelyet a tulajdon birtokos esete fejez ki, fel lehet cserélni az egyeztetett jelzővel, amelyet melléknév fejez ki. azokban az esetekben, ha a birtokos esetben álló főnévből lehet képezni birtokos melléknevet: Na sztyenye viszit pidzsak otca (otcov pidzsak). Ko mnye prijehal szin szesztri (szesztrin szin). Izba lesznyika szosztojala iz odnoj komnati (lesznyikova izba). A nem egyeztetett birtokos szerkezetek azonban konkrétabbak az egyeztetett birtokos szerkezeteknél, mert az előbbiekhez jelző is járulhat: Na sztyenye viszit pidzsak mojevo otca. Ko mnye prijehal szin sztár sej szesztri. Ko mnye prijehal szin mojej sztarsej szesztri. Izba sztár ovo lesznyika szosztojala iz odnoj komnati. A birtokos szerkezeteket, mint ismeretes, fel lehet cserélni viszonyt jelölő melléknevekkel, ha a viszonyt jelölő melléknevek szabadon helyettesíthetik a birtokos mellékneveket: otcov — otcovszkij, matyerin — matyerinszkij stb. Ezért ez a mondat: Szerdce matyeri drozsalo drozsju nyetyerpenyija mondható így is: Matyerinszkoje szerdce drozsalo drozsju nyetyerpenyija. Azonban a viszonyt jelölő melléknevek -szk képzője és a birtokos melléknevek -in képzője minőségi különbség forrása lehet: a viszonyt jelölő melléknevek tartós, személyekre is jellemző tulajdonságokat fejeznek ki. Pl.: Zaboti matyeri-matyerinszkije zabotiSz gyetsztva on bil okruzson matyerinszkoj zabotoj (zabotoj matyeri). Bojci sz matyerinszkoj zabotoj uhazsivali za rebjonkom, kotoroj bil najgyon v razrusennom dome. — Lovkoszty koski — kosacsja lovkoszty. Malcsik vzobralszja na gyerevo sz kosacsjej lovkosztyu. * * Az a tény, hogy a Szovjetunió nagyobb egyetemein egyre többen akadnak, akik elmélyülten foglalkoznak a magyar nyelvvel, hogy eredményesebben oktathassák magyar anyanyelvű hallgatóikat, csak elismerésünket válthatja ki. Ezek közé tartozik V. P. Andrejeva-Georg [6] és V. Sz. Ivanov [i7] is, akiknek 1—1 tanulmányát a továbbiakban röviden ismertetni kívánjuk. Andrejeva rámutat arra, milyen nehézségeket okoz a magyar anyanyelvűeknek az, hogy a magyar nem ismeri a nyelvtani nem kategóriáját és alakilag a főnév és melléknév között sem tesz semmilyen különbséget: óriás, törpe, rózsa felhők, arany óra, ajándék ló stb. Példáit Balassa József: A magyar nyelv könyve c. művéből veszi. Ennek az alapján foglalkozik a jelző és a jelzett szó sorrendjével is. Megállapítja, hogy a jelző helye és egyeztetése a jelzett szóval, különösen nemben szintén nehézségeket okoz tanulóinknak. Fokozottabban fennáll ez a nehézség az ú. n. meg nem egyeztetett jelzők esetén, amikor közismerten a jelző nem a jelzett szó előtt (mint a magyarban), hanem a jelzett szó után áll: bolsoj sztol — nagy asztal, de: malcsik bolsovo vozraszta — nagynövésű fiú. 586