Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

A mikroklíma optimális egyensúlyának mesterséges biztosítása, gazdaságföldrajzi következtetések. A talajfelszíni éghajlat, — ennek összességében a levegő nedvessége —, a termelő munka által hozzáférhető térben és tényezőkben gyökerezik, ezért a gazdasági élet céljainak megfelelően módosítható. A nagy légtér éghajlatáról ezt még nem lehet elmondani. Itt csak közvetett lehetőségeink vannak, amennyiben a mikroklíma szélsőségeit (az aszályt, a késői fagyot) a vegetációs állományklíma módosításával eredményesen ki lehet védeni. Mesterséges beavatkozással meg lehet gyorsítani egyes területek hasznos növényekkel való betelepítését (mocsarak kiszárítása, futóhomok megkötése). Fenn lehet tartani a növényzet igényelte legjobb állományklímát, a megfelelő talaj- és légnedvességi viszonyokat, a fénymennyiséget, a szélvédettséget stb. A különböző növényállományok nemcsak a saját, hanem a közelebbi szomszédos légtér tulajdonságait is megváltoztatják. Nagy jelentőségű ezért a mezővédő erdősávok szerepe a száraz levegőjű területeken. Az erdő a szél fékezésével csökkenti a talaj és a növények párologtatását, azonkívül gyarapítja a levegő páratartalmát. A páratartalom növelésének jó eszköze ezenkívül a talaj vízháztartásának a megjavítása. A szélvédelem — bármilyen módon történik —, meggátolja a talai és a növényzet túlságos kiszáradását. A növények telepítésénél figyelembe kell venni az illető mezőgazdasági tér mikroklimatikus tulajdonságait. A mélyen fekvő, páradús, hűvös helyekre szőlőt telepíteni már csak a fokozottabb peronoszpóra veszély miatt sem tanácsos. Kísérleteznek magas futtatású szőlőkkel is. Ez esetben a termőrészeket kedvezőbb, szárazabb légtérben lehet tartani. A különböző gazdasági növények vetés-sűrűsége a talaj és a környezet szerint más lehet. Ennek szabályozásával, figyelembe véve a tapasztalatokat is, a növényzet légterében kedvezőbb nedvesség-viszonyokat létesíthetünk. Törekednünk kell a komplex tervgazdálkodás megvalósítására. A növényi 1 enyészet és a mikroklíma kapcsolatainak területéről már gazdag" megfigyelési anyag áll rendelkezésünkre [5]. A tájtermesztés előbbrevitele érdekében az ilyen természetű munkának további gazdagítása, termelési körzetek szerinti rendezése, és a megállapított törvényszerűségek gyakorlati alkalmazása szükséges, mégpedig komplex formában, összhangban a termelés földrajzi és társadalmi tényezőivel. IRODALOM: [1] Aujeszky—Berényi—Béli: Mezőgazdasági meteorológia, Budapest, 1951. 39G. oídal. [2] Wagner Richárd: A különböző ökológiai viszonyú területek mikroklimamérési módszerei. Időjárás, 59. évf. Budapest, 1955. [3'| Aujeszky—Berényi—Béli: Mezőgazdasági meteorológia, 399. old. [41 Aujeszky—Berényi—Béli: i. mű, 398. old. [5] Aujeszky—Berényi—Béli: i. mű, II. és III. rész, továbbá Bacsó Nándor: Bevezetés az agrometeorológiába, Budapest. 1958. .412