Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

délután ezért volt nagyobb a különbség, mint délelőtt. A száraz erdő levegőjének alacsonyabb nedvessége (minden időpontban) a dombháti erdőrészlet általános víztelenségével, a talaj szárazságával és a már régen tartó száraz időjárással magyarázható. Az erdő mikroklimatikus zónája sokkal vastagabb, mint a nyílt, füves dombtetőé. A változás magassági grádiense is lényegesen nagyobb. A talajfelszíni és a másfélméteres szintek nedvességtartalma között az erdőben annyira kicsi a különbség, hogy ennek feltüntetése nem is volt szükséges. 2. ábra. A relativ páratartalom különbsége különböző fizikai állapotú helyeken. A = zárt patakvölgy, B = nyílt, füves dombtető, C = száraz erdő. A legnagyobb különbség az A és B hely között lépett fel 16 órakor. A grafikon görbéinek sűrűsödése és szétnyílása a légnedvesség ingadozását, a görbék hajlása (értéke) a különböző helyek nedvesség-gazdálkodását is kifejezi. A B-pont szárazságát a szél fokozza. (Mérés 1,5 m-es szinten.) összegezésül megállapítható, hogy a legtöbb vízpára a dús növényzetű és nedves talajú helyeken halmozódik fel, ahol erős a párolgás, és gyenge a levegő mozgása. A magas páratartalom harmadik összetevője a beárnyékolásból adódó alacsonyabb hőmérséklet. Ez összetevők hatásfokának a csökkenésével, illetőleg az ellenkező hatásirányú tényezők erősödésével (szabadabb légtér, kopár talaj, szél, napsütés, vékonyabb növénytakaró), a levegő páratartalma csökken. A szélső értékekkel a legzártabb, illetőleg a legnyíltabb terepen találkozunk. A magasan fekvő zárt erdőállomány a középső helyet foglalja el. A légnedvesség átlaga a mérés időszakában: Zárt patakvölgy: 58,5 százalék, Nyílt dombtető: 48,2 százalék, Száraz erdő: 52,0 százalék. .407