Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

légnedvesség itt a csökkenés helyett emelkedik. A légnedvesség zónáinak megfordulását a talajminőségtől függő erős inszolációval, azaz a talajfelszín magasabb hőfokával (26 C°), a konvekciós áramlás megindulásával, a talaj szárazságával, részben pedig a növénytakaró teljes hiányával magyarázhatjuk. A kedvező körülmények összejátszásán még az ideszállított advektiv levegő (0,7 m/sec szélsebesség), illetőleg a makroklíma behatása sem tudott változtatni. A talajfelszíni kistér légállapotának a különlegessége leginkább a nyílt füves patakterasz viszonyaival összehasonlítva dombrodik ki. Fordított a hőmérséklet és a páratartalom szélső értékeinek a helyzete, és egészen más a kistér levegőjének a stabilitása. Mindebből következik, hogy a nagyobb kiterjedésű kopár felületek közelében, száraz időjárásban gyengébben fejlődik a növényzet. A száraz felület a levegő páraszegénységét környezetében is növeli. Ez lehet az oka részben, hogy a gabonatáblák szélén (az út mellett) sohasem olyan erőteljes a növény szára és kalásza. A megállapítás fordítva is érvényes. El kell tehát ismernünk a mezővédő erdősávok jelentőségét olyan száraz területen például, mint a mi Alföldünk. A dús növényzet nemcsak saját állományában, de a környezetében is növeli a levegő nedvességét. A hőmérséklet és a relatív páratartalom törvényszerű összefüggésére mutat a legjobban felmelegedő tömör sziklafal (az anyagpala testhőmérséklete 37 C°) felszíni levegőjének nagyfokú páraszegénységc (45 százalék). A nagyjában függőleges falon a felfelé áramló meleg levegő szinte védőrétegként burkolja a kőzetet. Mozgásával a gyenge szélnek is ellenáll. Környezetéből nedves levegő utánpótlást nem kap, ide csupán száraz levegő érkezik. A repedésekben meghúzódó csenevész növénykék habitusában kifejeződik a szárazság elleni állandó küzdelem. II. A légnedvesség időbeli és helyi különbségei (10—16 óráig) A különböző tereprészek talajközeli és felszíni légrétegének fizikai állapota időnkint is változik. A változás mértéke különböző (II táblázat): A mérés-sorozatot azonos időre és az időbeli változásokra vonatkoztatva értékeljük. 1. Azonos időben és különböző helyen a mikroklimatikus légterek nedvességtartalma eltérő. A különbség, mint sok tényező összejátszásának eredője, még másfél méteres magasságban is eléggé feltűnő. A tényezők között már most meg kell említenünk a szelet. A levegő mozgása a nyílt dombtetőn elég erős, gyakran lökésszerű. Turbulens mozgásával erősen érvényesíti a nagy légtér hatását. Megerősíti azt a törvényszerűséget, hogy a zárt légterekben, ahol a szél ereje megtörik, a többi tényező aktivitása sokkal erőteljesebb. A nyílt dombtetőn a gyepállomány mikroklímájának az eltérése is nagyobb volna ( a másfél méteres szint állapotához viszonyítva), ha a szél a rövid gyepet nem tépázza, ha annak állományába, — bár csökkent erővel —, be nem hatol. a) Legnedvesebb a levegő az orográfiai és vegetációs értelemben egyaránt zárt patakvölgy erdőállományában (62, 59, 50, 63 százalék). A terep zártsága, a sűrű növényzet a légáramlást egészen megfogta, a szá.407