Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival
la) változásaitól a növényi zónák kifejlődéséig, beleértve még a termelő munka és a gazdasági élet kapcsolatait is. A földfelszín klimatikus visszahatása és a gazdasági élet kapcsolatai (a szintézis harmadik és negyedik formája) legjobban a talajfelszínen és a felszínközeli térségben érvényesülnek, mert a legalsó légtér energiáját túlnyomó részben a földfelszín, a talaj, a növények felülete közvetíti. Ez a felület rendkívül változatos. Néhány centiméter, vagy néhány méter távolságban a száraz talajt felváltja egy nedves felület, a fűtakarót a bokros domboldal, a gabonaföldet a vizenyős rét, a napos szőlőültetvényt az árnyékos sziklafal, az erősen melegedő köves vasúti töltés. Ezért ,,a felszín közelében az energiaátadásnak különleges módjai alakulnak ki, és ennek egyenes következménye, hogy a felszín közelében egy bizonyos rétegvastagságon belül olyan levegő réteg foglal helyet, ahol a szabad légkörhöz képest eltérő törvényszerűségek uralkodnak" [1], Azonban a „törvényszerűség" kifejezés ebben az esetben nem is annyira törvényszerűséget jelent. Sokkal inkább az eltérő körülményeket, az ezeknek a hatására kialakult másfajta levegő-összetételt, az általánosan érvényes törvényszerűségektől hajtott másirányú változást, az időjárási elemek más mennyiségi összetételét jelenti. Ez pedig egyértelmű a felszínközeli tér időjárási állapotának minőségi átalakulásával. Tulajdonképpen ez benne a törvényszerűség. A horizontális térben gyorsan változó, felszíni vagy felszínközeli légállapotot mikroklímának nevezzük. Gyors változása — mint tulajdonság — nemcsak horizontális, hanem vertikális irányban, sőt időben is nagyon jellemző. Ezért a mikroklímát valamennyi más éghajlati kategória között a legszélsőségesebb, a legérzékenyebben változó jelenségnek kell tekintenünk. Magassági irányban a változás grádiense igen kicsi, azaz kis távolságon belül nagy a hőmérséklet, a fényeloszlás, vagy a páratartalom különbsége. A grádiens azonban felfelé lassan növekedő. Helyenként a változás ugrásszerű is lehet. A talajt egyenlő magasságban borító kalásztenger felett, ahol a szél már szabadabban jár, a levegő páratartalma, hőmérséklete és mozgása egészen más, mint a vetés zárt állományában. A hirtelen változás szintje a kalásztenger felülete, ahol a grádiensek rendkívül összetorlódnak. Igen nagymértékű a mikroklimatikus térség légállapotának időbeli változása is. A talajfelület a besugárzott hőmennyiséggel szertelenül gazdálkodik. A be- és kisugárzás viszonyának átcsapása a pozitív, vagy negativ oldalra (hőnyereség-hő veszteség) azonnal meglátszik a talaj közeli légtér hőmérsékletén és nedvességtartalmán (talajmenti fagy, harmat). A magasabb légrétegek amplitúdója minden éghajlati elemben sokkal kiegyensúlyozottabb. A talajközeli légtér fizikai állapotának tényezői A hő-, fény- és csapadékmennyiség, vagy a légmozgás, alapvetően a nagy légtérből, illetve azon keresztül érkezik a földfelszínre. E különböző meteorológiai behatások következtében a talajfelszín és a növényi takaró lehet nedves, száraz, hóval takart, fénnyel elárasztott, vagv fel.400