Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Adatok Magyarország moszataihoz. IV.

A felismert növények száma a kovamoszatok nélkül 168. Előfordu­lásukra vonatkozó adatok az egyes algák leírása után találhatók meg. Az egyes élőhelyek szervezeteinek mennyiségi és minőségi ismerteté­sére nem térek ki, ezeket egy másik tanulmányom tartalmazza. Az elő­került szervezetekből több a tudományra is újnak bizonyult és számos pedig hazánkból eddig ismeretlen volt. B I. CYANOPHYTA 1. Anabaena batophora Frémy? — Fonálszélesség 4—5 ß. Hete­rocysta téglalapalakú, hossza 8,2 ß, szélessége 5,6 ß. Kitartósejtet nem láttam. Gázvacuolum nincs. Fig. 32. — o. 2. Anabaena bergii f. minor (Kissel.) Kossinsk. — Sejtszélesség 4,2—5,6 ß. Heterocysta hossza 5,6—9 ß, szélessége 4—7 ß . Kitartósejt ovális, mérete 8,4—10X9,8—13 ß . A sejtek általában homogen plasmá­júak, de gázvacuolumos sejtek is előfordulnak. A trichoma a végek felé rendesen elkeskenyedik. A végsejt a többi sejtnél keskenyebb és kúp­alakú; olykor meglehetősen hosszú. — Fig. 28—31,251. — o, X, XX, + +, + ++, A A, •. Ezt az alakot a Szovjetunióban találta Kisselev. Ott sós vizek plank­tonjában él, tehát előfordulása is megegyezik. 3. Anabaena constricta (Szafer) Geitler — Sejtméret 5—6,5X6—8 ß. Heterocysta gömb, ritka, átmérője 5—6 ß. — o, X, XX, +,++, + + + , &, •, • •. 4. Anabaena species. — A sejtek szélessége 3,4—3,6 ß, homogenek, vagy középtájukon egy nagy, ritkábban két gázvacuolum lehet. A fonál gyengén hajlott. A sejtek kékeszöldek. — Fig. 33. — o. 5. Anabaenopsis Nadsonii Woronichin — A sejtek hossza 3—8,4 ß, szélessége 3—5,4 ß; általában i/ 2—2 csavarulatú telepeket alkotnak. A csavarulatok száma igen ritkán elérheti a hatot is. A májusi—júniusi anyagokban találhatók nagyobb csavarulatszámú telepek. A csavarula­tok szorosan egymáson fekszenek. A sejtek teljesen gázvacuolum nél­küliek lehetnek. Ilyet figyeltem meg májusban a 426. és a 434. sz. gyűj­tésekben. A sejtek gázüregesek is lehetnek, sőt egy fonálban homogen, átmeneti és gázüreges sejtek egyaránt előfordulhatnak, mint a májusi, júniusi és októberi 243., 432., 436., 438., 439., 441, 442. és 445. sz. gyűj­tésekben. A 243. és 432. sz. minták túlnyomóan homogen sejtű telepeket tartalmaznak. A gázvacuolumok alakja kis gömb, vagy nagyobb, s akkor szabálytalan körvonalú. A heterocysták átmérője 3—4 ß, az egyik fonál­végen, vagy mindkét végen találhatók, de hiányozhatnak is. A kitartó­sejtek hossza 7—14 ß, szélessége 6,3—9 ß. Egyesével vagy egymás mel­lett kettesével, hármasával fordulnak elő. Sok kitartósejtet figyeltem meg júniusban a 440. és 442. sz. mintákban (nyíltvízi plankton). A 440. sz. gyűjtésben sok szabad, a többi sejttől elvált kitartósejt volt (fig. 17). A kitartósejt is lehet gázüreges (fig. 11). Előfordulnak olyan telepek, .360

Next

/
Oldalképek
Tartalom