Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén 1671—1750.

A Balaton-melléki várak a XVII. században (Budapest, Hadtörténelmi Levéltár. Ismeretlen eredetű 1685-ből) István szentgyörgy vári kapitány 1681 április 17-én Batthyány Kristóf főkapitánynak [3]. Nem is csoda, hiszen a Kanizsával szemben lévő végházak területén a kanizsai pasa alatt 5.400 török állott, a Kanizsával szemben lévő 16 magyar végházban pedig a reductio után mindössze 800 ember volt. S ennek a 800 embernek kellett védenie Stájerországot, Alsó-Ausztria egy részét; ezeknek kellett a Drávától a Balatonig, majd innen a Rábáig az összeköttetést fenntartaniok [4], A végvári harcok idején szegénylegény a végek katonája, aki a maga elhatározásából, de a nyomorúság által szorítva, vállalta a katona-sorsot. Egy szál kardján kívül semmije sem volt, ezzel kereste az egyre szűkebbé váló katona-kenyeret. Ebben az időben a végbeliek nyomora elérte tetőpontját, de pár korábban is éveken keresztül nem kaptak fizetést, s félmeztelenül az éhséggel küszködtek. A magyar katona csak két eshetőség között választhatott: vagy éhen hal, vagy csavargóvá, rablóvá 303