Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lökös István: Vitkovics Mihály szerb—magyar kapcsolatairól

fiatal kezdő prókátor egy Verseghy Ferencnek köszönhette a pályán való fölemelkedését [67]. Ez a Verseghy Ferenc pedig részben épp egy Alexovicsnak köszönhette határozottan progresszív, felvilágosult magatartása és gondolkozása miatt pályájának derékbatörését [68]. Viszont ugyanakkor feltételezhető, hogy nem akart elmarasztaló véleményt sem hangoztatni Alexovicsról talán éppen a rá jellemző óvatosságból kifolyólag. Jelentősebb másik értekezése, a már fentebb idézett: A szerbus vagy rácz nyelvrűl. Ezen keresztül válik még tudatosabb közvetítővé, a szerb-magyar kulturális kapcsolatok ápolójává. írása bevezető részében kifejti, miért tartja szükségesnek az adott kérdéssel foglalkozni: „Különféle nyelveknek tudása •—• írja — mi hasznos, mi oktató, és egyszersmind mi mulattatással bíró dolog légyen, azok, kik több nyelven szóllanak és írnak, leghelyesebben megítélhetik. Kevesen vannak, kik sok nyelvet megtanulni elmések és módosok valának. Azonban ha megtanulni nem is, de legalább több nyelvnek alkotó részeit és tulajdonságait ismerni mindenkinek, ki a nyelvekben járt-kelt férfiúnak nevét méltán viselni akarja, valóban szükséges [69]. Szükséges továbbá azért is — folytatja okfejtését — mert a magyaroknak „ . . . hazájokban, a hazain kívül ugy is több nyelvek kelendők és használhatók, nem megvető és nem is haszontalan dolog, ha ők azon nyelvnek tudásába . . . legalább egy kis ismeretébe beavattatnak" [70]. S végül szükségesnek látszik azért is, mert „a nemes szívű magyarok" hazájukban „ . . . minden jó hazafival, bármi nyelven szóljon is, barátságosan kezet fognak" [71]. Ilyen megokolással véli azután, hogy „ . . . kedvesen veszi a magyar olvasó, ha a rácz nyelvről néhány ismereteket naggyából . . ." értekezésében előterjeszt [72]. * * * Vitkovicsnak e dolgozatát három szempontból tartjuk értékesnek: 1. A szerb nyelv hangrendszerének s ezzel kapcsolatosan a szerb és a szláv ABC-nek ismertetését megfelelő tudományos alapokra próbálja helyezni, amikor kora legjelesebb tudósának, a szláv filológia megteremtőjének, Jozef Dobrovskynak működésére hivatkozik e kérdésben : „... Dombrovszky I. ur, prágai kanonok, — írja Vitkovics — nagy búvárja a szláv nyelvnek ily czímű könyvében: „Szlovanka", melyet 1806-ban Prágában német nyelven adott ki, erősen tagadja Hieronymust lenni a szláv ABC szerzőjének; hanem inkább sz. Cyrillus és Methodius után, kik a 11-ik században a napnyugati ekklesia által eretnekeknek kikiáltattak, valamely illyriai paptól feltaláltnak, vagy behozottnak lenni állítja" [73], Igaz ugyan, hogy a fenti megállapítást a maga módján kritizálja is, tagadva Dobrovsky állításának igazát, mert hisz ,, . . . a napkeleti ekklesia századok óta szakadatlanul cyrillusi ABC-nek és betűknek nevezte volt, és a mai napig is nevezi" [74], (Ti. a szláv ABC-t. L. I. ); de felróható-e ez hibául a szerzőnek a XIX. század elején, amikor végérvényesen mai napig sem sikerült a tudománynak tisztáznia ezt a rendkívül bonyolult kérdést?! 297