Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

jai Klemm [27] és Sonnenfels [28]. Az ő elvi nyilatkozataikat kell részletesebben megismernünk. Az ő folyóirataikkal és röpirataikkal jutnak el Gottsched kultúrpolitikai gondolatai Bécsbe, tehát Bessenyei jövendő környezetébe, és éppen csak néhány évvel az ő Bécsbe kerülése előtt. Sonnenfels az osztrák felvilágosodásnak és ami ezzel csaknem egyet jelent, az osztrák jozefinizmusnak egyik vezető egyénisége. Az osztrák felvilágosodás lényegileg azonos helyzetben van, mint a németországi. De sokkal kisebb tehetségek képviselik és még inkább a felvilágosult abszolutizmus jármában él. Martini és Sonnenfels az eredetileg forradalmi tendenciájú természetjogot Pufendorf után véglegesen az abszolutisztikus rendőrállam apológiájává dolgozzák át. így szállítja különösen az igen ügyes és mozgékony Sonnenfels „a halálraítélt osztrák feudális monarchiának ... a polgári fejlődés ideig-óráig megifjító szabadkőműves narkotikumait" [29], Ennek ellenére kétségtelen tény az, hogy Sonnenfels és társai kedvezőtlen ideológiai légkörben mégis csak a felvilágosodást terjesztették Bécsben. Az ún. jozefinizmus akár osztrák, akár magyar formájában nem tekinthető egész egyszerűen csak ideológiai csapdának, melybe legalább ideig-óráig valamennyien beleestek az osztrák és a magyar értelmiség legjobbjai. A haladó értelmiség itt is, ott is valóban szövetkezett II. Józseffel (és a jozefinizmus nálunk is előbb elkezdődik, mint 1780!). Ez azonban még nem jelenti a célok feltétlen azonosságát. II. József számára a felvilágosodásnak általa alkalmazott formája valóban csak ópium volt a forradalom ellen, bár még ő is — akarata ellenére — viharok magvait vetette el. A polgári átalakuláson munkálkodók viszonylag kicsiny táborának viszont más híján ez a II. József jó szövetséges volt, hiszen rendszere a korábbihoz képest mégis csak nagy előrelépést jelentett, és végső következményeiben mégis csak a feudalizmus épületének tartóoszlopait rontotta, ha akarata ellenére is. A haladó értelmiségnek II. Józseffel való szövetségét nemcsak illúzió, hanem a helyzet reális megítélése is vezette [29/a]. A fentiekből világos, hogy az a hatás és szellemi ösztönzés, ami Bessenyeit Bécsben fogadja, igen bonyolult összetételű. A filozófiában (ismeretelmélet és lételmélet) döntő befolyást az angolok és a franciák gyakorolnak rá, tehát az európai felvilágosodás általános eszmevilága. A politikai filozófiában azonban előbb határozottan a felvilágosult abszolutizmus osztrák eméletírói, az említett Martini és a mi Sonnenfelsünk határozzák meg gondolkodását. így van ez még az Agis megírásakor is [30], Csak később jut el Locke-hoz és ezzel politikai gondolkodása leghaladóbb korszakához. Mi most Bessenyei kultúrpolitikai gondolatainak eredete után kutatunk, és ezért a fenti problémát nem taglaljuk tovább. Célunknak megfelelően tehát Sonnenfelsnek sem egész működését, hanem csak a német nemzeti nyelv és irodalom érdekében kifejtett propagandamunkáját tesszük tanulmány tárgyává. Elsősorban is annak a beszédnek a gondolatmenetét érdemes részletesen tanulmányoznunk, melyet Sonnenfels József az említett társaság 1761. január 2-án tartott első ünnepélyes gyűlésén felolvasott, és amely 271