Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

Az orosz igerendszerben elszigetelten álló igék A csoportba nem foglalható 11 ige közül a jelen (egyszerű) jövő időben véghangsúlyosak: bezs&ty — begú, bezsís ... begút futni (o)sibítyszja — osibúsz, osibjósszja tévedni revéty — revú, revjós bőgni idtyí — idú, igyós menni daty — darn ... dagyím, dagyítye, dadút adni jeszty — jem ... jegyím, jegyítye, jegyát enni szozdáty — szozdám, szozdÁszt... szozdadút teremteni főhangsúlyosak: brity — bréju, bréjes borotválni jéhaty — jédu, jegyes utazni a bity lenni ige egyszerű jövő ideje: búdu, búgyes Vegyes hangsúlya van a hotyéty ige jelen idejének: hocsú, hóesés, hócset, hotyím, hotyítye, hotyát összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy az orosz ige hangsúlya valóban a szó individuális jegye: a képzett ige főnévi igenevének hangsúlya csak részben függ alapszavának hangsúlyától, illetőleg képzésének módjától, az igeformák hangsúlya pedig szoros kapcsolatban van ugyan a főnévi igenév hangsúlyával, de nem követi mindig szorosan. A hangsúly — mint a helyes orosz beszéd egyik főtényezője — megérdemli, hogy sokat foglalkozzunk vele, hiszen nemcsak idegen anyanyelvűeknek, hanem nyelvileg művelt, született oroszoknak is nem egy hangsúly-problémájuk akad beszédükben. Vannak ugyan nagy gonddal szerkesztett igegyűjteményeink (Babos •—Zsinka, Daum—

Schenk) és szótáraink, amelyek mint segédeszközök, nagy segítségünkre vannak, de ezek nem rendszerben tárgyalják a kérdést, nem nevelnek nyelvtani gondolkodásra. Ezért tettünk kísérletet az orosz ige hangsúlyviszonyainak rendszerezésére. Egyben felhasználtuk az alkalmat arra is, hogy témánkkal kapcsolatban, ha már megoldanunk nem is sikerül, legalább felvessünk néhány olyan orosz grammatikai problémát, amelyekre nézve itt is, ott is ellentmondásokkal találkozunk. Rövid tanulmányunkat vitaindítónak szántuk. Reméljük, a vita valóban megindul, és a további kutatások közelebb visznek a felvetett kérdések megoldásához. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Az orosz nyelv tankönyve középiskolák számára. TK. Budapest, 1951. [2] P. I. Avanyeszov: Udarenyije v szovremennom russzkom lityeraturnom jazike. Ucspedgiz. Moszkva, 1958. [3] Babos—Zsinka: Az orosz ige alakjai. Közokt. K. Budapest, 1951. [4] H. H. Bielfeldt: Die Klassifizierung der russischen Verben. Russischunterricht. 1952. 9. [5] H. Bräuer: Der Akzent beim russischen Verben. Russischunterricht. 1949. 2—4. [6] Erdődi J.: Orosz nyelvtan. Közokt. K. Budapest, 1951. 17* 259