Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

szkakáty — szkacsú, szkácses vágtatni, ugrani szkrezsetáty — szkrezsescsú, szkrezséscses fogát csikorgatni sztláty — sztyeljú, sztyéles ki-, beteríteni sztonáty — sztonú, sztónyes nyögni sztrekotáty — sztrekocsú, sztrekócses ciripelni tyeszáty — tyesú, íyéses lefaragni trepáty — trepljú, tréples szaggatni trepetáty — trepescsú. trepéscses remegni toptáty — topcsú, tópcses taposni hlesztáty — hlescsú, hléscses korbácsolni hlopotáty — hlopocsú, hlopócses serénykedni hohotáty — hohocsú, hohócses kacagni septáty — sepcsú, sépcses suttogni cseszáty — csesú, cséses fésülni scsebetáty — scsebecsú, scsebécses csicseregni scsipáty — scsipljú, scsíples csípni Csak ebben a csoportban van példa arra a különleges hangsúlymozgásra, hogy a főnévi igenév véghangsúlya már a jelen idő egyes szám első személyében is a tőre tolódik át: alkáty — álcsu, álcses éhezni kolebáty — koléblju, kolébles ingatni koliháty — kolísu, kolíses ringatni (ma: koliháju, kolihájes) sztradáty — sztrázsdu, sztrázsgyes szenvedni (régies alak; ma: sztradáju, sztradájes) 2. nem produktív csoport A 2. nem produktív csoportba tartozó kb. 60 állapotot jelentő ige mind a -nu- képző előtti szótagot hangsúlyozza: búhnuty — búhnu, búhnyes dagadni vísznuty — vísznu, vísznyes csüngeni vjáznuty — vjúznu, vjáznyes belesüppedni vjánuty — vjÁnu, vjányes bágyadni, hervadni gksznuty — gásznu, gásznyes kialudni gíbnuty — gíbnu, gíbnyes pusztulni glóhnuty — glóhnu, glóhnyes megsüketülni zjábnuty — zjábnu, zj&bnyes dideregni kísznuty — kísznu, kísznyes savanyodni móknuty — móknu, móknyes ázni páhnuty — páhnu, páhnyes szaglani púhnuty — púhnu, púhnyes felduzzadni hrípnuty — hrípnu, hrípnyes berekedni dóhnuty — dóhnu, dóhnyes megdögleni (de: dohnúty lehelni) drógnuty — drógnu, drógnyes fázni, dideregni stb. de: drógnuty — drógnul megremegni IV. oszt. ige Az irodalmi nyelvben csak előképzővel használatosak: (pri-, iz~) bégnuty bégnu, -bégnyes ki-, odaszaladni (v-, iz-, nyizA) vérgnuty — vérgnu, -vérgnyes be-, ki-, lehajigálni szvíknutyszja — szvíknusz, szvíknyesszja hozzászokni iszszjáknuty — iszszjáknu, iszszjáknyes kiszáradni promózgnuty — promózgnu, promózgnyes átnedvesedni dosztyígnuty — dosztyígnu, dosztyígnyes elérni zatyihnuty — zatyihnu, zatyihnyes elcsendesedni (isz-, ot-) tórgnuty — tórgnu, -tórgnyes ki-, ellökni iszcséznuty — iszcséznu, iszcséznyes eltűnni voszkrésznuty — voszkrésznu, voszkrésznyes újraéledni stb. 254