Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

b) bugyíty, buzsú, búgyis (fel)ébreszteni vorotyíty, vorocsú, vorótyis visszaadni, megforgatni gubíty, gubljú, gúbis elpusztítani, elrontani gaszíty — gasú, gászis el-, kioltani szagyíty, szazsú, szágyis ültetni A denominatív -i- képzős igékről ma már csak azt állapíthatjuk meg, hogy egyesek közülük megtartják az alapszó hangsúlyát, mások nem. Pl. a) szítij — naszítyity jóllakatni szlábij — oszlábity gyengíteni, lazítani rána — rányity sebezni szláva — szlÁvity dicsőíteni stb. A többszótagú alapszóból képzettek többnyire megtartják alapszavuk hangsúlyát: porjádok — uporjádocsity szabályozni, rendbehozni ekonórn — ekonómity takarékoskodni stb. blágoveszt — blágovesztyity beharangozni, elhíresztelni mílosztyivij — umílosztyivity megkérlelni, megengesztelni stb. b) grjáznij — grjaznyíty bemocskolni másztyer — masztyeríty elkészíteni, dolgozgatni stb. A hangsúly a produktív igék V. osztályában a homonimák megkülönböztetésének eszköze is, pl. valíty — valjú, valís áramlani valíty — valjú, vális kidönteni razjasznyíty — razjasznyú, razjasznyís tisztázni, meghatározni raziásznyityszja — razjásznyusz, razjásznyisszja tisztázódni koszíty — kosú, kószis kaszálni koszíty — kosú, koszís ferdére állítani, kancsalítani párity — párju, páris gőzölni • parity — parjú, paris lebegni, vitorlázni csertyíty — csercsú, csértyis rajzolni csertyíty — csercsú, csertyís dőzsölni, garázdálkodni tvoríty — tvorjú, tvorís teremteni, alkotni otvoríty — oíuorjú, otvóris kinyitni Az idetartozó kb. 570 véghangsúlyos ige közül kb. 90-nek változó a hangsúlya, és kb. 20-nál találunk ingadozást, ami azt jelenti, hogy a jelen idő egyes szám 2. személyétől a raghangsúlyos alakok mellett főhangsúlyos alakok is használatosak. a) a leggyakrabban előforduló változó hangsúlyú -ity végű igék: beszíty — besú, bészis dühösíteni brogyíty — brozsú, brógyis járkálni bugyíty — buzsú, búgyis ébreszteni varíty — varjú, váris főzni vogyíty — vozsú, vógyis vezetni vozíty — vozsú, vózis szállítani volocsíty — volocsú, volócsis húzni, vonszolni vorotyíty — voi'ocsú, vorótyis forgatni gaszíty — gasú, gászis el-, kioltani grafíty — grafljú, gráfis vonalazni gubíty — gubljú, gúbis elpusztítani davíty — davljú, dávis nyomni, elnyomni 250