Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Radnóti Miklós eclogáinak nyelvéről (Szempontok a főiskolai nyelvészeti gyakorlatokon folyó nyelvi elemzéshez)

sok sajátosan új vonással gazdagodik Radnótinál, azonkívül az eclogák sora mintegy tömörítve tükrözi Radnóti költői egyéniségének fejlődését, s témájuk változatossága megmutatja, milyen érzések, milyen gondolatok foglalkoztatták a költőt élete utolsó éveiben. Mi az oka annak, hogy az eclogák új színt kapnak Radnótinál? A költő egyénisége mellett elsősorban a kor, amelyben azokat írta. Ha tehát az eclogák mondanivalóját teljesen meg akarjuk érteni, elsősorban ismerni kell a kort, amelyben keletkeztek. Az I. ecloga 1938-ban, az utolsó 1944-ben keletkezett. — Milyen eseményekkel teli ez a különben oly röpke idő! 1938: a spanyol háború befejezés előtt áll, Franco diktatúrája megszilárdul. Németországban a nácizmus vadul készül a háborúra, és belső uralmának megszilárdítására tűzzel-vassal, — bár egyelőre csak koncentrációs táborok, lágerek felállításával, — igyekszik kiemelni azokat a demokratikus erőket, akik útjában állnak. A faji gyűlölet a III. Birodalomban egyre nagyobb méreteket ölt. Magyarországot és az egész európai civilizációt fenyegeti már a faji gőggel hirdetett „Deutschland über alles", aminek kézzelfogható bizonyosságát adja Ausztria bekebelezése, majd a Szudétaföld elfoglalása. A feszültség 1939-ben tovább fokozódik, és a Lengyelország elleni háború megindításával kirobban' a pusztító II. világháború: hamarosan lángokban áll egész Európa. A magyar uralkodó osztály hatalmának további fenntartása érdekében lassúbb ütemben ugyan, de készségesen követte a német fasizmus útját, és a tisztán látók előtt világos volt, hogy ezen az úton a teljes felbomlásig nincs megállás. 1941-ben a németek által a Szovjetunió ellen indított rablóháborúba az uralkodó osztály lelkiismeretlenül és felelőtlenül belevitte a nemzetet. Nálunk is megkezdődött a nácizmus útjába álló elemek felszámolása, s ennek az embertelenül kíméletlen barbarizmusnak lesz áldozata tragikus körülmények között Radnóti Miklós is 1944-ben. Ezek a világrengető, emberek ezreit áldozatul követelő események az ihletői az eclogáknak. Az a 6 év, amely alatt az eclogák keletkeztek,

1 különben is Radnóti költészetének legjelentősebb szakaszát öleli fel. Ez az az idő, amely alatt eljut az eszmei és művészi tisztázatlanságtól, az izmusoktól a legmagasabb fokú művészetig [11. Radnóti költői fejlődésének kezdeti szakaszán a bukolikus versek valószínűtlen tájakat adnak elénk, s a mesterkélt tájban mesterkélt az ember is. Milyen más a fejlődés utolsó szakasza, amikor a tájnak már kettős szerepe van: a békesség és nyugalom kifejezője a fasizmus embertelen rendjével szemben, és eszköz a költő személyes érzelmeinek kifejezésére [2]. A táj szimbólummá lett Radnóti költészetében. Az eclogák politikai mondanivalója vitathatatlan. Voltak, akik ezt kétségbe vonták, s azt próbálták bizonyítani, hogy az idilli költészet csak költői játék [3]. Erre meggyőzőbb cáfolatot adni nem is lehet, mint megszólaltatni magukat az eclogákat. De ezt bizonyítja az eclogák elé írt Előhang is (Száll a tavasz . . .), amelyikben a költő megrázó erővel szinte az egész természetet lázadásra hívja fel: 24