Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

négy változatot mutat. A 0/0 viszony típusúak közt pedig (5—18., 20., 25., 26.), ha minden különbséget figyelembe veszünk, 13, ha pedig a sz—z, t—d, k—g, olo—oro tőpárokat nem számítjuk külön, 9, illetőleg 8 különböző formaképzésű változattal kell számolnunk. Ez a magyarázata annak, hogy a nem produktív igék osztályozásában oly nagy eltérések mutatkoznak az egyes szerzőknél. Legradikálisabban járt el V. N. Szidorov, amikor a fentebb bemutatott 28 változatot, s azonkívül még néhány elszigetelten álló igét is (revety — revut, -sibity sibut) öszszesen 7 osztályba zsúfolt bele. Ezt csak oly módon érhette el, hogy pl. az I. osztályba ennyi mindenféle típust osztott be: 1—3., 17., 18., 27., 28., vagy pl. a III.-ba: 5—12., 16., 25. Hasonlóan járt el H. H. Bielfeldt is: 4 osztályba sorolja be az összes nem produktív igéket. Minthogy mindkét osztályozásban a csoportok és alcsoportok nagy száma (Szidorov-nál 24, Bielfeldt-nél 17) zavarja az áttekintést, ami pedig minden rendszerezésnek főcélja, nem tartjuk célszerűnek, hogy részletesebben ismertessük és bíráljuk ezeket a bátor kezdeményezéseket. Az áttekinthetőség elvét a nem produktív igék osztályozásában nagy gonddal érvényesíti V. V. Vinogradov, I. M. Puljkina, s a nyomukban járó német szerzők (Steinitz, Tauscher és Kirschbaum). A Sz. Akadémia kiadásában megjelent orosz nyelvtan 11, a Szovremennij ruszszkij jazik 14, W. Steinitz 15, E. Tauscher és E. G. Kirschbaum, akárcsak I. M. Puljkina 15 osztályba (csoportba) osztják a nem produktív igéket. Mindezekben a rendszerezésekben külön osztály (csoport) jut az a/0 tőviszony-típusú igék közül a II. (1—3. minta) és külön az I. ragozáshoz (27.) tartozóknak, a 0/0 típusúak közül a főnévi igenévben -cs-re (11., 12.,), illetőleg -sztyi, -ztyi, -szty, -zty-ve (5—10.) végződőknek, a -nu-/-n- (4.), továbbá a -va-/-j- (19.), valamint -e-/-0- (28.) típusúaknak. Mindössze annyiban van eltérés, hogy az Akad. nyt. a II. ragozáshoz tartozó összes (-aty, -ety) nem produktív igéket egy csoport két alcsoportjának minősíti, tekintettel a formaképzésükben mutatkozó párhuzamosságra. A fennmaradó 49 ige közül 11 elszigetelten áll, amennyiben tőviszonyban, formaképzésben nincs társa. A többi 38 ige 12 típushoz tartozik. Ha nem akarunk úgy tenni, mint Sz. Karcevszkij, aki meg sem kísérelte osztályozásukat, ki kell keresnünk a közeli típusokat, s azokat sorolni egy-egy osztályba. Ilyen közeli típuscsoportok a következők: 1. a 13—15. mintákban bemutatott igék: megegyeznek abban, hogy főnévi igenévi magánhangzójukat a jelen idő tövében egy orrhang (~n~, -m-, -im-) váltja fel, 2. a 17. és 18. mintában feltüntetett igék közös vonása, hogy a főnévi igenév tövük végén álló -o-t elvesztik a jelen idő tövükben, s ugyanakkor a tő végmássalhangzója lággyá lesz, 3. egy osztályba sorolható a jelen idő tövében -j-vel bővülőknek mind a négy típusa (21., 22., 23., 24.), mert mindössze abban különböznek, hogy két típusnál van magánhangzócsere, kettőnél pedig nincs, 4. hasonlóképpen egy osztályba foglalhatók a jelen idő tövében más (nem -j-) mássalhangzóval bővülő igék két típusa is (25., 26.). 238