Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

A tőnek ebből a magyarázatából természetszerűleg következik, hogy a felszólító mód második személyének képzésénél megint csak a betűképből kell kiindulni, s arra a megállapításra jutni, hogy (302. 1.) ,,a felszólító mód egyes szám második személyű alakját úgy képezzük, hogy a jelen, illetve befejezett jövő idő többes szám harmadik személyének -jut, -ut, -jat, -at végződése helyébe -i, -j, -b végződéseket (!) teszünk." S megint csak az apró betűs jegyzet adja meg a helyes magyarázatot, amely szerint „fonetikai szempontból csak az -i tekinthető végződésnek, a -b a mindig kemény -s és -zs kivételével csak a tővégi mássalhangzó lágyságát jelöli, a -j pedig a jelen idő tövének végső hangját." Ugyancsak ebből a tőmeghatározásból következik, hogy pl. a cselekvő jelen idejű melléknévi igenév képzését csak gyakorlati úton magyarázzák: „A cselekvő jelen idejű melléknévi igenevet a folyamatos igék többes szám 3. személyéből képezzük úgy, hogy a végződés -t -je helyébe -scsij 3-t teszünk." Hasonlóképpen járnak el a fent említett szerzők is azzal a különbséggel, hogy még a lap alján sem, még fonetikailag sem kísérlik meg helyreigazítani morfológiai tévedésüket. A grammatika feladata a hangos beszéd magyarázata, a hangos beszéd grammatikájának rendszerezése. Sem iskolai módszertani érdekek, sem helyesírási szempontok nem lehetnek irányadók a hangos beszéd jelenségeinek grammatikai magyarázatánál, még általános iskolában sem. Az általános iskola V. osztályú tanulói is megértik, hogy az e és i előtt a páros mássalhangzók közül csak a lágyat tudja kimondani az orosz (vagy más fogalmazásban: e és i előtt a kemény mássalhangzót mindig felváltja a lágy párja, ha van), hiszen már az első hónapokban találkoznak ezzel a hangtani jelenséggel a v skole, v gorogye kifejezésekben, aminthogy nemcsak megértik, hanem a tantervi követelmény szerint már tudniuk is kell, hogy a j + ti, j + a hangcsoportot ju, illetőleg ja betűvel jelöli az orosz. Ha egybevetjük a piszáty (írni) és gyélaty (csinálni) igék jelen idejének ragozását: pisú, píses, píset, písem, písetye, písut, illetőleg gyélaju, gyélajes, gyélajet, gyélajem, gyélajetye, gyélajut, nem szorul magyarázatra, hogy a személyragok közös hangjai, tehát a személyragok: -u, -es, -et, -em, -etye, -ut. A többi hang a jelen idő tövéhez tartozik, tehát sok orosz ige jelen (egyszerű jövő) idejében a személyrag előtt hangzó -j- a tő tartozéka: gyelaj-, csitaj-, duj-, organyizuj- stb. Ami viszont azt az orosz nyelvoktatási kérdést illeti, hogy melyik igeformából induljunk ki a jelen idő tövének meghatározásánál, vagyis a jelen idő tőből képezhető összesen 11 forma közül melyikből állapítható meg a megfelelő szuffikszumok elhagyásával a legtöbb igénél s viszonylag a legpontosabban a jelen idő töve, V. N. Szidorov: Nyeproduktyivnije klasszi glagola v szovremennom russzkom lityeraturnom jazike című cikkének megjelenése óta alig mutatkozik eltérés az iskolai orosz nyelvtanok szerzőinél. V". N. Szidorov érvelése röviden a következő. A jelen idő tövének megállapításánál nem jöhet számításba a két melléknévi és a határozói igenév, mert nem minden igéből képezhető. A felszólító mód, továbbá a jelen idő egyes szám 2., 3., többes szám 1. és 2. 222