Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

Dr. BIHARI JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár KOCSIS KÁROLY főiskolai adjunktus: AZ OROSZ IGÉK HANGSÚLYA * I. Az orosz szóhangsúly jellege és jelentősége Az orosz beszéd, mint a legtöbb nyelven folyó beszéd, hangsoroknak összefüggő láncolata, amelyet hosszabb-rövidebb szünetek kisebbnagyobb szakaszokra tagolnak. Bár ezeknek a szüneteknek fiziológiai magyarázata és rendeltetése az, hogy lehetővé tegyék a szervezet fenntartásához és a hangsorok képzéséhez szükséges levegő belélegzését, a beszédfolyam nem akasztható meg akárhol, bármely hang vagy hangsor után. A beszéd hangjai, hangcsoportjai ti. különböző lexikai és grammatikai jelentések hordozói, s mint ilyenek a gondolatoknak, gondolatelemeknek nyelvi burkai. S így a beszédfolyam szakaszolását elsősorban az értelem, a jelentés határozza meg. Szünet csak olyan szavak, illetőleg szócsoportok után iktatható be, amelyekkel egy-egy értelmi s egyben szintaktikai egység bezárul. Ha ezeket az értelmi és szintaktikai egységeket szünetekkel felbontjuk, vagy a szünet elhagyásával egybeolvasztjuk, megváltozik a közlés értelme, vagy pedig teljes értelmetlenség áll elő. Pl. Izucsenyije sumov voobscse nye vhogyit v nasu zadacsu. Ennek a mondatnak értelme attól függ, hogy a szünetet a voobscse szó előtt vagy után ékeljük bele. Az első esetben azt jelentené a mondat, hogy egyáltalában nem feladatunk a zörejek tanulmányozása, a másik esetben pedig azt, hogy tanulmányozzuk ugyan a zörejeket, de csak bizonyos határokon belül, nem pedig általánosan, egészükben. Ha pedig a „Csaszam k pjatyi / Ijogkaja zib / pocstyi uleglasz" (,,Öt óra felé majdnem teljesen elült a lágy hullámzás") mondatban a megjelölt helyektről áttesszük a szünetet, pl. így: „Csaszam / k pjatyi Ijogkaja / zib pocstyi / uleglasz", a közlés teljesen értelmetlenné válik. A szünetek nem elszigetelten szerepelnek beszédünkben, hanem más intonációs eszközökkel (hangmagasság, hangerősség, a beszéd ütemének megváltoztatása stb.). Köztük a legfontosabb az ún. mondatvég* Nyomdatechnikai okokból az orosz szavakat magyar betűkkel írjuk. Az átírásban az Akadémia helyesírási szabályait követjük, a hangsúlyos magánhangzót vastag betűvel és ékezettel jelöljük. 207