Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

ben bemutatja a szavaknak a különböző nyelvek sajátossága szerinti jellegzetes hangszerkezetét is (Meth. III. cap.) Példái között magyar hangsorok, magyar szavak is szerepelnek, a következő összefüggések­ben: ,,Nec ulla dati potest ratio, cur panis potius, dicatur Panis quam óqtós, aut Brodt, aut Chleb, aut Krüh, aut Kinier". (A magyar hang­sorra vö. Calepinus: Kinyer adatát!) Amikor a nyelvek különbözőségei­ről (Linguarum varietas) értekezik, kifejti, hogy az egyes nyelvek ugyanazokat a dolgokat nem ugyanolyan hangsorral nevezik meg, hi­szen az egyes nyelvi elemek, így a hangsor és az objektív külső világ elemei között nincs reális, szükségszerű, közvetlen kapcsolat, a felhozott példasorban magyar szót is idéz: „easdem res non iisdem vocibus ex­primunt linguae: xficfafo] caput, Koppf. head, glowa, galwa, hlawa, foe. (A magyar hangsort hibásan jegyzi ki forrásából: foemeg. Calepi­nusnál: Ung.: foe vei fw.) Az idegen szavak jövevényszóvá válásának útját követve COME­NIUS azt is megfigyeli, hogy az átvett idegen szavak hangkapcsolásuk­ban is idomulnak az átvevő nyelvhez. Az ,,ab una lingua venientis et a pluribus gentibus usurpati, mireque contorti" hangsorok között magyar szóra is hivatkozik: , Lat.: Johannes, Germ.: Hans, Bohemi et Poloni: Jan, Hung.: Janosz . . ." (Meth.: III. C.) 5. A továbbiakban azokra a forrásokra is utalnunk kell, amelyek­ben COMENIUS magyar vonatkozásokat is bőven találhatott. A magyar földről, kincseiről, s ezzel kapcsolatosan természetesen a magyar nyelv szótári szókészletének egyes elemeiről akkor nyert bővebb anyagot, amikor nyelvkönyvei (Vestibulum., Janua) és fizikája enciklopédikus anyagát állította össze. Ezeket a magyar vonatkozású adatokat azért is számba kell ven­nünk, mert velük kapcsolatban is tesz néhány értékes nyelvi vonatko­zású megjegyzést. COMENIUS ugyanis gyakran sző nyelvi megjegyzé­seket beszédeibe, írásaiba. így tesz bele pataki bemutatkozó beszédébe is etimológiai észrevételt Patak nevével kapcsolatban: „Potok . . . lingua Slavonicis gentibus communi flumen significat; Patak ... a szláv nem­zetek minden nyelvén folyót jelent ..." A magyar vonatkozásokkal együtt gyakran egy-egy magyar szó vándorút ját is nvomon kísérhette COMENIUS is. A francia JEAN NICOT (Thresor de le langue Francoise, 1608) művének a coche (kocsi) szó etimológiájával kapcsolatos nézeteiben („Coche est un mot Hongrois...''), is talál magyar nyelvi vonatkozást [21]. Különben éppen a magyar kocsi hangsorról és helyes etimológiájáról több értékes megjegyzést olvashatott COMENIUS irodalmi forrásaiban, így HERBERSTÉIN híres kiadványában is (Rerum Moscoviticarum Comenntarii, 1549, 1556): Quarta, sex infra Jaurinum miliaribus in pago Cotzi, a quo et vectores currus nomen acceperunt: „Cotzique adhuc pro­miscue appellantur . . COMENIUS közvetlen és közvetett (pl. Alsted enciklopédiája útján) forrásaiban gyakoriak a magyar elnevezések, hangsorok, magyar nyelvi vonatkozások. Georgius WERNHERUS mun­kájában pl. (de Ungariae aquis mirandis) az Aranyas (hoc est aureus) l'olyónév mellett találjuk Buda, Ovár, Rakusch helynevek említését. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom