Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Futó József: A földrajzi terepgyakorlatokról

társulásokat. Jó alkalom nyílik a különböző erdők aljában a bebocsátott fény megállapítására. Ezt a fényképezésnél használt fénymérő segítségével, számszerű adatokkal is ki tudjuk fejezni. Persze arra fel kell hívni a figyelmet, hogy a fényméréseket az egyes erdőtipusoknál napsütéses időben is lehetőleg a déli órában végezzék. Ez a részgyakorlat arra is jó, hogy megtanulják a fénymérő használatát. Ha erdészház van a kijelölt terepen, vagy a terep közelében, akkor egy vagy két ember a csoportból keresse fel az erdészt és érdeklődjön a terület vadállománya iránt. A kapott adatokat jegyzetfüzetébe jegyezze be. Ha sík vidéken, erdőtlen területeken tartjuk a gyakorlatot, akkor a talajszelvényeket itt is elkészítik. Az erdőállomány részletezése helyett Felkészülés a következő napra a mezőgazdasági kultúráknak területi elosztását jegyezzék be a vázlatba. Estére a csoport visszatér a táborba, ahol a vezetőnek beszámol a végzett munkáról, és az adatokat a központi jegyzőkönyv számára leadja. A D/csoport morfológiával és kőzetgyűjtéssel foglalkozik az első nap. Egyik feladata az előre meghatározott hegyoldal lejtőszögének, a 10 vagy 50 méterenkénti megállapítása, a kijelölt terepen lévő összes horhos (vízmosás) mélységének, hosszúságának a lemérése. Ha karsztos területen vagyunk, akkor nagyon jó feladat egy terepszakasz dolináinak, víznyelőinek az összeszámlálása, adatainak felmérése (szélesség, hosszúság, mélység), és azok vázlaton való rögzítése. Alföldön a dolinák helyett pl. egy hajdani folyómedret dolgoztatunk fel hasonlóképpen. Szigorúan követeljük meg a feldolgozott területről a vázlatkészítést és a vázlatokba a mért adatok bevezetését. A vázlatuk egyik példányát a mért adatokkal együtt a táborba való esti visszaérkezés után az adminisztrátoroknak kötelesek átadni. 11 161