Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Futó József: A földrajzi terepgyakorlatokról

ségeket, amelyeknek valódiságáról majd a terepgyakorlaton saját maguk által mért adatok segítségével meg fognak győződni. Azokra a törvény­szerűségekre, amelyekkel a terepgyakorlaton részletesen foglalkozunk, már az előadás folyamán felhívom a figyelmet. Pl.: Ha a besugárzás hő­mérsékletemelő, a kisugárzás hőmérsékletcsökkentő hatását ismertetem, már előadás közben felhívom a figyelmet, hogy a nyári terepgyakorlaton ennek bizonyítására a Bükk-fennsíkon napokon keresztül méréseket fo­gunk végezni. A hidrológiában tanítjuk, hogy a mészkőbe a víz beszivá­rog, ezért mészkőplatókon nincsenek források. Itt utalok rá, hogy a Bükk-fennsíkon ezt a törvényszerűséget a terepgyakorlaton saját bőrü­kön fogják érezni. Ugyanis a dolinákban végzendő mikroklimatikus mé­rések miatt táborunkat a Bükk-fennsíkra kell telepítenünk, ide pedig a vizet még a legkedvezőbb esetben is 2—3 km-ről háton kell felszállí­tani. Az előadások folyamán, ha sokszor és az anyag különböző részein hivatkozunk a terepgyakorlatra, a hallgatók valósággal várják, hogy részt vehessenek ebben a munkában. Az oktatók feladata, hogy a jövő tanárai ne csalódjanak a terepgyakorlatokban. Ahhoz, hogy megközelítőleg is jó munkát tudjunk végezni, megfe­lelő tárgyi adottságokkal kell rendelkezni. Minden tanszéknek megfelelő műszerparkra van szüksége a terepgyakorlatok lebonyolításához. Minél több a műszerünk, annál eredményesebb munkát végezhetünk. Feltét­lenül szükségesek a munkaterületről 50 000-es térképek. Mégpedig leg­alább négy hallgatóként 1—1 db. Mindegyik mellé nagyítót és Bézárd­tájolót is mellékeljünk. A hidrológiai gyakorlathoz propelleres vízsebességmérő, 50 méteres acélmérőszalag, stopperóra, vízhőmérő, kémcsövek kellenek. Jó, ha van hordalékfogó készülék is. A morfológiai kőzettani gyakorlatokhoz bányászkompasz, geológus kalapácsok, aneroid magasságmérő a legszükségesebbek. A klimatológiai mérésekhez 3 db Assmann-féle hőmérőpár (ezeket száraz, nedves állomási hőmérőpárokkal is helyettesíthetjük), 3 db maxi­mum, illetve minimum hőmérő, különböző mélységekben (0—5—10—20 —40 cm) használható talaj hőmérősorozat, 3 db polyméter, 2 db kanalas szélsebességmérő, kis széliránymutató aneroid barométer, esőmérők szükségesek. Jól fel tudjuk használni a Campbell—Stocke-féle napsugár­zástartam mérőt, harmatmérleget, harmatpont meghatározó tükröt stb. Higanyos hőmérőknél jobban beváltak az ellenállás hőmérők. Sok jár­kálást és munkát takaríthatunk meg velük. Mivel a műszerkészlet komoly értéket képvisel, gondoskodnunk kell a lehető legtökéletesebb védelmükről. Erre legalkalmasabb a kézitáská­hoz hasonló, fából készült hőmérőládikó. Benne 6—8 hőmérő biztonsá­gosan szállítható. Lényeg, hogy a ládák ne legyenek se túl nagyok, se túl nehezek. így egy ember még meredek lejtőn is biztonságosan mozoghat velük. A gyakorlatra legalkalmasabb terep rendszerint távol van minden emberi településtől, sőt még túristaháztól is. (Mi a terepgyakorlatokat általában a Bükk-fennsíkon szoktuk tartani.) Nagyon ajánlatos, ha a 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom