Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

emelve, ő fogja ismertetni. így kénytelen mégegyszer foglalkozni a problémával, a többi pedig mégegyszer hallja, tehát jobban rögzitődik. A minősítés kérdése rendkívül fontos a gyakorlatoknál. Fontos, azért, mert sok helyen az a hallgatók — de olykor a gyakorlatvezető — felfogása is, hogy a gyakorlat kevésbé hangsúlyos az elmélet mellett, hiszen tekintélyes százalékban manuális munkából áll. így kialakul a gyakorlatnak mintegy alacsonyabbrendűként való kezelése. Ez pedig nemcsak módszertani hiba, hanem elvi is, egybetartozó, szorosan összefüggő dolgok szétválasztását, az anyagi világgal való legszorosabb kapcsolódás lebecsülését rejti magában. Elsőrendű módszertani kérdés, hogy az egész tanszék úgy kezelje a gyakorlatokat, mint amik jelentőségükben a többi — elméleti — kollégiumokkal teljesen egyenrangúak. Ezért a megítélésnél, tehát a gyakorlatra adandó jegy megállapításánál sok szempontot kell irányadóul venni. 1. Milyen mértékben készült fel a hallgató a gyakorlatra? Ez azt az elméleti tudásmennyiséget jelenti, ami nélkülözhetetlen a gyakorlatok helyes elvégzéséhez. Megállapítása csak gyakorlatról gyakorlatra történhet, tehát bent a laboratóriumi helyiségben, a munka folyamán. Utólagosan semmi esetre sem, mert nem arról van szó, hogy valaki nekiül és egy hét alatt „betanulja" — félév közben azonban nem készül fel. 2. Hogyan tudja elméleti tudását a gyakorlat folyamán alkalmazni? 3. Milyen a laboratóriumi munkához való viszonya: kötelességszerűen végzi-e, vagy még így sem, vagy pedig igyekszik minél tökéletesebb munkát végezni? 4. Mennyire önálló a laboratóriumi gyakorlatok során? 5. Ügyessége, kísérletező készsége milyen és mennyire fejlődött? 6. A gyakorlatokkal kapcsolatos otthoni munkát (esetleges számításokat, grafikonok felrajzolását stb., jegyzőkönyv összeállítását) menynyire rendesen, lelkiismeretesen, önállóan végezte? A mi tanszékünkön, ahol tanárok képzése folyik, a gyakorlatokat igen fontosnak tekintjük, már csak azért is, mert: a mérő-gyakorlatokat, s az ezzel kapcsolatos mérési technikát kint az iskolánál már nem lesz módja elsajátítani a jelöltnek (az elméletet még inkább pótolhatja), a demonstrációs kísérletezést, ha itt nem sajátítja el minél jobban, kénytelen lesz a gyerekek „bőrén" elsajátíttatni, ha ugyan megteszi majd. Ezért tanszékükön az a rend, hogy ha laboratóriumi gyakorlatot egy félévben háromszor (v. többször) igazolatlanul mulaszt, nem osztályozunk, ez pedig a félév elvesztésével jár. Ha kétszernél több ízben mulasztott igazoltan, jegyet és aláírást csak akkor kap, ha a gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban a mulasztottakat pótolja. Hallgatóink ezt a rendszert már jól ismerik, s köztudomású, hogy fizika gyakorlatot elmulasztani még fontos ügyek miatt sem „lehet". 150