Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

Itt jelen van a tanszék összes dolgozója, mindegyik gyakorlatvezető beszámol munkájáról, a felmerült problémákról, ezeket közösen megvitatják, s a tanszékvezető intencióit meghallgatva, kialakul egy közös álláspont, s ez realizálódik a gyakorlatok további menetében. Nálunk a tanszéken a gyakorlatvezetők beszámolóikat általában a következő szempontok szerint tartják meg: 1. Elvégezték-e az anyagnak a beszámolóig megtervezett részét? 2. A gyakorlatozás, mérés menetében volt-e valami fennakadás, ha igen, mi és miért? Hogyan oldották meg? 3. A tapasztalatok alapján milyen módosítás, változás lenne szükséges a gyakorlatok anyagában, kivitelezésében? 4. Kik mutattak a beszámolás időszakában jó, vagy rossz eredményt, illetve kik javultak, vagy hanyatlottak erősen a hallgatók közül? Mi lehet ennek oka? Hogyan szándékszik segíteni rajtuk? 5. Milyen probléma akadt, akár személyi, akár tárgyi vonalon? Általában a havi utolsó tanszéki értekezleteken kerül sorra a gyakorlatok ügye. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha szükség úgy kívánja, máskor nem iktatjuk be az értekezlet napirendjébe. A beszámolók és azok megvitatása, a szükséges határozatok és intézkedések meghozatala, megtétele után kialakul az egvséges szellemű gyakorlat vezetés. Ugyancsak a tanszéki értekezleten történik félévek végén az osztályozás. A gyakorlatvezető rövid indokolással előterjeszti a jegyet. Ha valakinek van hozzászólása, megteszi, s aztán, ha csak valami nyomós ok nem kívánja megváltoztatását, a jegy érvényre emelkedik. Némely esetben komoly vita indul meg, s ennek eredménye az érdemjegy. Ne feledjük el soha: az érdemjegy is hatalmas nevelőeszköz;, adásával is bizonyos mértékben embersorsot irányítunk. A gyakorlatok kérdésével foglalkozó tanszéki értekezleteken a tanszékvezető is beszámol a gyakorlatokon tett látogatása tapasztalatairól. Bár az egyes látogatások után megbeszéli a gyakorlatvezetővel a szükséges dolgokat, mégis azokat, amelyek általánosabb természetűek, amik segíthetik munkájukban a többi gyakorlatvezetőt, tanszéki értekezlet elé hozza. A felvetett kérdések megvitatása, esetleg eldöntése, esetleg kötelező határozatba való foglalása szintén a tanszéken folyó gyakorlati munka egységességét szolgálja. Az egyik tanszéki értekezleteken az elsőéves A csoport gyakorlatvezetője referátumában beszámolt arról, hogy H. M. hallgatót a gyakorlattal kapcsolatban elméleti dologból kérdezte, de az nem tudott felelni. Megmondta neki, hogy még a hét folyamán pótolja ezt a hiányosságot. A következő héten — ellenőrzés céljából — ismét megkérdezte tőle ugyanezt. Ismét nem tudta. Egy másik gyakorlatvezető erre közbeszólt, hogy ő is több ízben tapasztalta ezt. Kitűnt az értekezleten, hogy meglehetősen elterjedt jelenség, hogy ha valami ok miatt nem készül fel valaki a gyakorlatra, az azt megalapozó elméleti részből, akkor már rendszerint meg sem tanulja többé. Felvetődött a kérdés, hogyan lehetne ezt felszámolni? 148