Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere
3. A gyakorlatok anyagának kiválasztásánál már említettük a fokozatosság elvét. Itt a laboratóriumi foglalkozások típusa, megválasztása szempontjából szeretnénk hangsúlyozni ezt az elvet. a) Az első laboratóriumi foglalkozás a gyakorlatvezető egységes irányítása mellett folyik le. Valamennyi hallgató ugyanazt a kísérletet, vagy mérést végzi, a munka értékelése is közösen történik. (Itt esetleg azt a nehézséget kell leküzdeni, hogy a tanszék nem rendelkezik anynyi egyforma mérőeszközzel.) Szükség van azonban az ilyen típusú gyakorlatra azért, hogy a gyakorlatvezető megadhassa azokat az általános szempontokat, amelyek a kezdő, a laboratóriumi munkában járatlan hallgatók számára szükségesek. A gyakorlatvezető éppen a munka közben felmerülő nehézségek során tudja jól kiemelni a közös, jellegzetes hibákat. Már a kezdet kezdetén igen értékes megfigyeléseket tehet egyes hallgatók gyakorlati készségeit illetően. Mivel minden hallgató időbon is egyszerre végzi a kísérleteket, nem sikkadhat el a fontos és a megfigyelés szempontjából lényeges jegyek kiemelése. A jelenségek és mérési eredmények közös értékelésén keresztül pedig a következő munkákkal kapcsolatban is módszert és útmutatást nyújthat. Egy ilyen típusú foglalkozás lehet pl. fizika gyakorlatból a pedagógiai főiskolán: hosszúság-, vastagság-, átmérő mérése, amelynek bevezetését röviden vázoljuk: A feladat pontos megjelölése. A hallgatók kézbeveszik a mérőeszközt (pl. mikrométert), megismerkednek annak kezelésével, beosztásával, a leolvasás módjával, mérési pontosságával. Minden hallgató megméri valamilyen drót átmérőjét. Leolvasás után elcsavarja a mikrométert és utasítás szerint többször is elvégzi a mérést. A mért eredményeket az alábbi módon táblázatba foglalja. (A gyakorlatvezető a táblán készíti el a táblázatot, és így irányítja az eredmények összegezését.) Rézhuzal (d) átmérője: mérések (d) középérték d-^ d rel. hiba d^ / d R pontossá g 0,4 0,002 0,35 0,003 0,4 0,038 0,002 0.003 0,079 7,9 % 0,4 0,002 0,35 0.003 0,190 d k = 0,038 cm = 0,38 mm (7,9%) Az ilyen feladatok közös megoldása során vezeti el a gyakorlatvezető a hallgatókat a hibaszámítás alapjainak elsajátításához, egyben megadja a szempontokat a laboratóriumi jegyzőkönyv vezetéséhez.. b) A következő gyakorlaton a hallgatók már szabadabban, önállóbban végzik a munkát, de helyes, ha az eredmények értékelése még közösen történik. Pl. a szabadesés gyorsulásának meghatározása. A hallgatók a méréseket páronként végzik el, de a mért adatokat a gyakorlat131
