Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

Munkánkat nem tekintjük sem teljesnek, sem befejezettnek, hanem továbbra is tudományos rendszerességgel folytatjuk módszertani vizsgálódásainkat, hogy ezzel hozzájáruljunk a magyar felsőoktatás terén a gyakorlatvezetés módszertanának kialakításához. Végül megjegyezzük, hogy fizika gyakorlatainkon eddig nem volt különválasztva a „fizikai mérés" és a tanítási demonstrációs kísérletezés. A gyakorlatok célja 1. A gyakorlatok egyik legfontosabb célja: a közvetlen tapasztalati alapot megadni az elmélethez; vagyis a megismerésnek Lenin által megfogalmazott útján — a szemlélettől az elvont gondolkodásig és onnan a gyakorlatig — részben az első, de főleg az utolsó lépés megtétele. Az első lépés a szemlélet. Igaz ugyan, hogy kísérleti tárgy tanításánál, előadásánál az előadó „szemléltet" (kísérletezik, bemutat . . .), a szemléletnek közvetlenebb hatása van azonban akkor, amikor a hallgató maga állítja — mintegy saját magának — elő a jelenséget. Az utolsó lépés pedig az elméleti munka eredményeinek összekötése, átültetése a gyakorlatba, elmélet és gyakorlat szoros egységbe kapcsolása. Ez a folyamat a kísérleti tárgyak felsőoktatásánál éppen a gyakorlatok során megy végbe. 2. A gyakorlatoknak egy másik célja a hallgatók felkészítése későbbi életpályájuk követelményeinek kielégítésére. A tudományos intézetbe, ipari, vagy egyéb kutató laboratóriumokba kerülőknek szükségük van a tudományos és ipari kutatáshoz szükséges mérési technika, mérési módszerek alapjainak elsajátítására. A kísérleti tárgyakat tanító nevelőnek szüksége van az iskolában majd bemutatásra kerülő kísérletek technikájának, fogásainak elsajátítására. Mindezeket részben a felsőoktatásban szereplő gyakorlatokból sajátítja el. 3. A gyakorlatokon el kell érni, hogy a) a hallgató meglássa a mérés és kísérletezés tudományos jelentőségét és alapvető fontosságát a természet megismerése szempontjából; b) olyan technikai készségre és technikai invencióra tegyen szert, hogy ennek segítségével önállóan is képes legyen megoldani új, az ő munkaterületén eddig még előtte ismeretlen feladatokat. — Tehát pl. majd fizika tanár korában új bemutató kísérletek kidolgozására, a szükséges eszközök megtervezésére, az új kísérlet technikai lebonyolítására. 4. A gyakorlatoknak fent vázolt célkitűzései közül a tárgynak és a felsőoktatási iskolafajnak megfelelően majd egyik, majd másik domborodik ki hangsúlyosabban. Mindegyik mellett egyformán fontos azonban a dialektikus szemlélet és módszer elsajátítása. Ennek elsajátíttatása természetesen nemcsak a gyakorlatok feladata, de a gyakorlat kiválóan alkalmas terület erre, s épp ezért ezzel a kérdéssel később még foglalkozunk. 128