Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

II. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A pedagógia tudományelméletének alapvető kérdései

legfontosabb eszköz a ped. kutatásokhoz és az oktatásügy tanulmányozásához. — Szovjetszkája Pedagógika. — 1957. évf. 2. sz. [29J A szocialista kultúrstatisztika rövid, összefoglaló tankönyve: Bogdánov: Kultúrstatisztika, Bp. 1951. Statisztikai kiadó. — Az indexekről általában: Flachkämpfer: Theorie der Indexzahlen, Berlin—

Leipzig, 1928. —• Montgomery: The mathematical Theory of the Index-Number. — London, 1927. — Magyarul újabban: Köves Pál: Statisztikai indexek, Bp. 1956. Közg. és jogi kiadó. A korrelációszámítás jellegéről, korlátairól általában is szól: Jan Tinbergen: ökonometria, Közg. és jogi kiadó, Bp. 1957. [30] Az ún. pusztán „immánens" kritika a balatonfüredi konferencia II. referátumán játszott vezető szerepet. {BPK. |189—204. 1.) — Ellene, vagy az „immánens kritika" címen alkalmazott kritikai stílus ellen többen felszólaltak még Balatonfüreden, kifogást emelve egyúttal az 11956 őszén elburjánzó demagóg kritizálás ellen: így pl. Jausz Béla (BPK. 176. 1.), Fehérvári Gyula (a bírálat etikájáról (BPK. 248. 1.), Berencz János (BPK. 276. lapon rámutatott arra, hogy a pusztán immánens kritika egyoldalú szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a mű társadalmi tendenciáját.) — Az ún. „füredi vitá"-ban Pálffy Zoltán tett néhány kritikai megjegyzést az „immánens kritikó'.'-ról, amely azonban több szempontból hiányos, mellőzi az ujkantiánus, agnosztikus ismeretelméleti gyökerekre és a következményekre, kultúrpolitikai összefüggésekre való utalást. [31] Jausz Béla felszólalása Balatonfüreden (BPK. 249—250. 1.) [32] Meumann fentidézett művében, I. előadás, 16—29. 1. 133] Kurt LEWIN: Der Übergang von der aristotelischen zur galileischen Denkweise in Psychologie und Biologie. — Erkenntniss, 1931. [34] Mestemé dr. Boda Fiore és Mezeiné Erdélyi Eva cikke: „Jutalmazás és büntetés a nevelés különböző szakaszaiban." — (Pszichológiai tanulmányok, Bp. 1953. — Akad. kiad. — 222. 1.) Vö. tmég a „nevelési helyzet" értelmezésére: P. Petersen: Schulleben und Unterricht, (Jena-Plan), Weimar, 1930. — és R. Meister: Beiträge zur Theorie der Erziehung, Ringbuchhandlung, Wien, A, Sexl. 1946. 135] Salamon Jenő a Pedagógiai Szemle 1956. évf. |1—2. számában Kelemen László oktatáslélektani kísérletéhez írt hozzászólásában helyesen hangoztatta az oktatástanban a laboratóriumi kísérlet létjogosultságát. Felhozott példája {Szlavina korrepetálási kísérlete) nem tekinthető „laboratóriumi" kísérletnek; itt egyszerű, természetes, korrepetálási helyzetben történő kísérletről van szó. Dr. JÁNOS BERENCZ: ' Grundprobleme der pädagogischen W i s sen sc h a it s th e or i e Der Verfasser beschäftigt sich hauptsächlich mitjpegenstand und Forschungsmethode der Pädagogik. Was den Gegenstand der Pädagogik betrifft, widerlegt sich die Dissertation mit verschiedenen antimarxistÄchen Konzeptionen (Psychologismus, apolitische Haltung, u. a.) Ferner werden llrobleme, wie der dialektische Charakter, die segenannte „Autonomie" der Pädagogik, das pädagogische Gesetz, und der Prozesscharakter der Pädagogik, erläutert. Von den pädagogischen Forschungsmethoden werden hauptsächlich die verschiedenen Beobachtungsmetoden — unter ihnen die statistischen Methoden — und die pädagogischen Experimente berücksichtigt. Es wird die Notwendigkeit einer planmässigen, bevussten dialektisch-materialistischen pädagogischen Forschungsmethode herausgehoben. Dies kann nur auf Grund der pädagogischen Forschungspraxis aufgebaut werden. Endlich wird mit Beispielen demonstriert die Möglichkeit und [Notwendigkeit der Anwendung verschiedener Methoden in der pädagogischen wissenschaftlichen Arbeit. 28 * 387