Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger bortermése és időjárási összefüggései

més évi mennyiségeit kellett megszereznem. A régi szőlőbirtokosok feljegyzéseit nem őrizte meg senki. Az elmúlt évtizedek városgazdálkodási iratai között megtalálhatók azok a feljegyzések, amelyek a két világháború közötti időszak bortermését tartalmazza. A »kimutatás« névsorban tünteti fel a termelők nevét, a szőlőterület nagyságát, a dűlők nevét, a termelt must, valamint az ó-bor mennyiségét is hl-ben. Arra is bizonyítékaim vannak, hogy azok a kimutatások milyen célból készültek. Egyik évfolyam kötetében a következő hirdetmény maradt fenn: »Felhívás. Az 1923. évi XXXIII, t.c. 3. §-a szerint kiadott szabályrendelet 24. §-a alapján felhívom a szőlőtulajdonosokat, szőlőbérlőket, részesfeles bérlőket, stb. és a bepincézőket, hogy a termelt, vagy más községből kezelés végett beszállított, illetve bepincézett must mennyiségét, valamint a szüret végén még készletükben lévő ó-bor mennyiségét a szüret befejezését követő 8 napon belül a beraktározási hely megjelölése mellett, — a törvényes következmények terhe alatt a városi fogyasztási adóügyosztálynál jelentsék be. Azon szőlőbirtokosok, akiknek ez évben termésük nem volna, ezen körülményt szintén tartoznak október hó folyamán bejelenteni. Eger, 1932. évi szeptember hó 19-én. . . .« Ez a felhívás, amit — valószínű — 1923-tól kezdve minden évben kiadtak, adóztatási célt szolgált. Az eladott, vagy elfogyasztott bor mennyisége után fogyasztási adót kellett fizetniök. Az adófizetési kötelezettség következménye miatt köztudomású, hogy a termelők a mennyiség egy kis hányadát »elhallgatták«. Ha a termés mennyiségét pontosabban meg szeretném állapítani, akkor a feltüntetett összegekhez évente 5—10 százalékot hozzá kellene adnom. De mivel ez az elhallgatás folyamatosan jelentkezett, ez a probléma innen kikapcsolható. Számomra a bortermés emelkedő, vagy csökkenő vonala a döntő. A termésmennyiség hullámzásának ellenőrzése céljából a város egész területére kiterjedő összesítés mellett egyes nagyobb szőlőbirtokosok (Grober Jenő, Braun Károly, Braun Károlyné, Csillag Zsigmond, Egri Érsekség, Preszler Ármin, valamint a Vincellér-iskola) termését külön is figyelemmel kísértem. Ennek az eljárásnak hasznát is vettem. Ugyanis a városi kimutatások közül egy, az 1935. évi kötet hiányzott. Több napos kutatómunkába került, míg az 1935-ös termés mennyiségére biztosan következtethettem. Az érseki levéltárban az 1935. évi gazdasági feljegyzések között megtalálható azon évi musttermés. Az ezekkel való összehasonlítás adott jogot arra, hogy Eger 1935-ik évi egész termésére következtethessek. Annak érdekében, hogy a musttermés mennyiségeire határozottan támaszkodhassam, most már ismert úton-módon a gyöngyösi termés adatait is felkutattam a kérdéses esztendőkre. Az összehasonlítás megnyugtató eredményre vezetett, mindkét város határában az 1925. 1930, 1931, valamint az 1936. években átlagon felüli termés mutatkozott. Annál kevesebbet szüreteltek 1926, 1927, 1935;, illetve az 1940. évi termelési esztendőben. Itt kell mindjárt megállapítanunk, hogy a must mennyiségi adatai mellől a minőségi adatok hiányzanak. A rendelkezésre álló feljegyzések ezeket nem tartalmazzák. A tanulmányozott évek közül alig 1—2 eset478-