Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

ség van a pedagógusok munkájára, lelkesedésére, s éppen ezért arra kérte tanítótestvéreit, hogy pontosan és lelkiismeretesen teljesítsék a Tanácsköztársaság minden parancsát, s legyenek a községekben a proletárdiktatúra őszinte hívei, igazi szószólói. Ezután felkérte Otterhalik Gyula tanítót, hogy mint régi szocialista ismertesse a tanítóság munkáját és a tanítói munka megbecsülését a „szociális" társadalomban. „Menjünk ki a nép közé! — vette át a szót Otterhalik. — Tanítsuk, oktassuk azt. Vegyünk kezünkbe mindent, ami a nép tudásának fejlesztését előmozdítja. Írjuk zászlóinkra ezt a jelszót: Utánam! Mutassunk példát, alkossuk meg a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének káli csoportját, a falvakban pedig a Szocialista Földmunkások Szakszervezetét. Ez lesz a legszebb példa és a legszebb tanítói munka." Az értekezleten megjelent pedagógusok valamennyien beléptek a tanítók szakszervezetébe, s a csoport elnökévé Otterhalik Gyula káli, alelnökévé pedig Medveczky János aldebrői tanítót választották meg [14]. Nemcsak a pedagógusokat, hanem a diákságot is magával ragadta az új idők hajnalhasadása. Az őszirózsás forradalom után Egerben a középiskolás tanulók — így pl. az érseki róm. kat. tanítóképző intézet növendékeinek — legnagyobb része polgárőri szolgálatra jelentkezett. A fehér terror idején a tanítóképző Értesítője úgy emlékezik meg ezekről az időkről, hogy „piros karkötős katonaalakok, félig-meddig tanult fiatalemberek, a demokrácia magasztalásával odaférkőztek a tanítónövendékekhez is". A frontról hazatért katona-tanítónövendékek megjelentek az intézet kapuja előtt, s követelték felvételüket, amit a minisztérium általános rendelettel engedélyezett is. Ezek közül kerültek ki aztán az ifjúság vezetői, akik „a második forradalomra készítették elő társaikat" [15]. Az egri középiskolás diákoknak az a része, melyet nem tudott behálózni a klerikális reakció, március 5-én gyűlést tartott a Munkás Otthonban, hogy állást foglaljon a reakciós törekvések ellen. A gyűlésen Rejtő Imre műegyetemi hallgató mondott beszédet. A régi rendszerű iskolai szellem kiküszöbölését, s a modern gondolkodáson és világfelfogáson alapuló oktatás szükségességét hangoztatta. Beszédét a reakciós „Magyar Ifjak Nemzeti Pártja", — amely szintén felvonult a gyűlésre, — folytonos zajongással zavarta. Éppen így zavarták a rendet az ellenpárt diákjai, amikor Fischer Manó, a szociáldemokrata párt helyi csoportjának egyik vezetője beszélt. Fischer a diákság eddigi és jövendő helyzete közti különbséget fejtegette, s hangoztatta, hogy az ifjúságnak saját jövője érdekében bele kell helyezkednie az új kor szellemébe. Közben a zajongókat sikerült eltávolítani a gyűlésteremből. Erre a diákság ottmaradt része megalakította az egri diákok szabad-szervezetét és elhatározta, hogy csatlakozik a szociáldemokrata párthoz, amelynek eszméit minden tőle telhető módon szolgálni és propagálni fogja [16]. A Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző időkben — mint láttuk — az egri és Heves megyei tanítók szakcsoportja már erős tábort alkotott, S amikor március 22-én a Munkás- és Katonatanács a hivatalok éléről eltávolította a régi rendszer megbízhatatlan elemeit, a pedagógus 126