Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az egri görög sírfeliratok és könyvek

Bihari József dr.: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. Eger, 1956. (Az egri Ped. Főisk. füzetei, 41. sz.) Bihari József dr.: Űjabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez, Eger, 1958. (Az egri Ped. Főisk. füzetei, 114. sz.) Eckhardt Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. (Századok, 52/1918.) Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára... I. k. Pest, 1851. Füves Ödön dr.: Adatok az egri görögök történetéhez. Boest, Ant. Tan. V. 1958. 78—81. Füves Ödön dr.: Üjabb adalékok a tokaji görögök történetéhez. Ant. Tan. II. k. 1955. 260—261. Gorove László: Eger városának történetei. Pest, 1828. Utánnyomás Egerben 1876. Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története. Bpest, 1938. (Magyar— görög tanulmányok 8. sz.) Hedinka Antal: A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye. 1725—1772. (Értekezések a tört. tud.-ok köréből, XXIII. k. 4. sz.) Hóman—Szekfű: Magyar Történelem, VI. k. Horváth Endre: Zavirasz György élete és munkái. Bpest, 1940. Iványi Béla: Eger város rangemelési törekvései. I. Bpest, 1930. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Bpest, 1908. Karcsú Antal: Vácz város története. Vácz, 1880. Pach Zsigmond: Az eredeti tőkefelhalmozódás Magyarországon. Bpest, 1952. Prosser Piroska: Görögök sírfeliratai magyar temetőkben. Bpest, 1942. (Magyar—görög tanulmányok, 19. sz.) Schäfer László dr.: A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bpest, 1930. Szalbó Ignác dr.: Eger város múltjából. Eger, 1898. Szántó Imre: Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a XVIII. században. Eger, 1954. Szederkényi Nándor: Heves vármegye története, IV. k. Eger, 189,'í. Szmrecsányi Miklós: Eger és környékének részletes kalauza. Bpest, 1930. Vujicsics D. Sz'toján: Egri Görög és Rátz Nátiók Protocolluma 1771—1809. (Kiadatlan kézirat. A protocollumot dr. Bihari József fedezte fel az egri g. kel. egyh. község adminiszitrátora iratai között.) Zoltai Lajos: Debrecen százados küzdelme a görög kereskedőkkel. Debrecen, 1935. [2] 1. Vujicsics idézett kéziratfeldolgozását. [3] 1. Schäfer i. m. [4] 1. Schäfer i. m. 8. II. [5] Bihari a görögök letelepedését Egerben a XVIII. század első, vagy második felére helyezi levéltári kutatásainak anyagára támaszkodva. Füves Eger régebbi történetíróival egyetértésben valószínűnek tartja, hogy a görögök — a szerbek nyomán — már a török uralom idején is megfordultak Egerben és nem lehetetlen az sem, hogy a város felszabadulásakor (1687) megmaradt 180 rác között akadt néhány görög is. Ezt a feltevést valószínűsíti az, hogy Debrecenben már 1618-ban, Tokajban, Sárospatakon, Kassán, Miskolcon pedig a XVII. század ötvenes éveiben már megjelennek az első görögök. Szederkényi arról is tud, hogy 1688-ban 40—50 üres házat görög telepesek vettek meg, akiknek »egy része e vidékbeli kereskedők voltak, de fokozatosan vándoroltak ide Lippáról, mint erről egy 1692-ben tett feljegyzés szól, midőn is több család érkezett ismét, és vegyesen majd görögöknek, majd ráczoknak neveztetnek«. (L. Szederkényi i. m. 6.) A baj csak az, hogy Szederkényi az idézett helyen is ellentmondásba keveredik önmagával, amikor később »••ráczok vagy görögökéről beszél. (Kiemelés és megjegyzés tőlem: B. J.) Viszont az a körülmény — Füves szerint —, hogy ebben az időben a legtöbb város magisztrátusa kitiltja területéről a beszivárgó görögöket, hogy Váradról és környékéről a törököktől 1660-ban kiűzött görögöket pl. Kassa és Debrecen 258-