Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Molnár József: Heves és Külső-Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai (1849—1867)

sára ... A kiegyezést azonban tudomásul lehet venni, mint egy új függetlenségi harcnak a kiindulási pontját és tudomásul lehet venni, mint ürügyet a behódolásra.« [79]. A magyar uralkodó osztályok az utóbbit választották és lemondtak a magyar függetlenségről. A kiegyezés szerint Magyarország önálló, de közös: a hadügy-, a külügy- és a kettőre vonatkozó pénzügy. Hazánk visszanyerte önálló vámterületét, de a 10 évre kötött vám- és kereskedelmi szerződéssel tulajdonképpen a régi helyzet maradt érvényben. A Monarchia közös terheiből Magyarországra 30 százalék esett (kvóta), amely később fokozatosan emelkedett. A kiegyezéssel vállalt hatalmas terheket az uralkodó osztályok a dolgozó népre hárították. A kiegyezéssel a magyar uralkodó osztályok — a dolgozó parasztság, a munkásság és a nemzetiségek feletti uralmának biztosítása érdekében -— elárulták az ország függetlenségét. Így az 1867-es kiegyezéssel tulajdonképpen az önkényuralom új korszaka következett Magyarországon. A magyar dolgozó nép 1867 után is folytatta hősi harcát ádáz ellenségei: a nagy földbirtokos urak és a nemzetet évszázados elnyomás alatt tartó Habsburgok ellen. A magyar nép azonban még csaknem egy évszázadon át sínylődött a Habsburgok elnyomása, majd a helyükre lépő német imperialisták és belső bérenceik igája alatt. A szabadságot és függetlenséget csak a nagy Szovjetunió világraszóló győzelme hozta el a magyar nép számára, amely szétzúzta a fasizmus erőit. JEGYZETEK [1] Szederkényi Márton: Heves várm. története. Eger, 1893. IV. k. 163. 1. [2] E. Á. L. (Egri Áll. Levéltár) 1849. évi közttárgyak jegyzőkönyve. [3] E. Á. L. Bírósági Jegyzőkönyvek 1850. esztendőből. [4] O. L. (Orsz. Levéltár.) E. K. F. J. (Egri Kerületi Főispáni Jegyzőkönyvek) 1849. szept. 1-től dec. 314g. [5] U. o. 686—704. [6] U. o. 372—1771. [7] U. o. 1849—964. [8] E. Á. L. 1849. évi köztárgyak jegyzőkönvve [9] O. L. E. K. F. J. 1849—1543. [10] U. o. 1849—782. [11] Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és Alkotmányos Mozgalmak, Bp. 1955. 40. 1. [12] Révai József: 48 útján. Bp. 1948. 65. 1. [13] Montedégói Albert Ferenc: Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása. Eger, 1868. 349. 1. [14] S. Sándor Pál: Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában. Bp. 1951. 278. 1. ri5] U. o. 279. 1. [16] U. o. 64. 1. [17] Montedégói i. m. 375. 1. [18] U. o. 392. 1. [19] U. o. 374. 1. [20] U. o. 242. 1. 231