Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Molnár József: Heves és Külső-Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai (1849—1867)

erról fejemmel kezeskedem.« Óriási hajszát indított a magyar forradalom és vezetői ellen. 1850. júliusig tartó működését több halálos ítélet és mintegy 1765 négytől húsz évig terjedő súlyos várfogsági büntetés, illetve haditörvényszéki ítélet jellemezte. Kíméletlen bosszúszomjukat mutatta az is, hogy a külföldre emigrált vezetőket halálra ítélték és jelképesen felakasztották. Heves megye már 1849. október 6-án elvesztette két kiváló szabadságharcos tábornokát, a kötéláltali halálraítélt Knézich Károlyt és Lenkey Jánost. Lenkey János Eger városának szülötte volt, akit csak azért nem akasztottak fel, mert a kivégzése előtti napon súlyos betegség rohanta meg, mely alig négy hónap alatt végzett vele az aradi várbörtönben. Knézich Károlyt, a hős horvát származású tábornokot gyengéd rokoni szálak fűzték Egerhez. Felesége, — aki egri származású volt — és két kislánya várta vissza az aradi várbörtönből, de hasztalan, mert a magyar szabadságért vállalta a legnagyobb áldozatot is és ott lehelte ki nemes lelkét az aradi hóhérok keze alatt. Ugyancsak az aradi katonai bíróság ítélte 10 évi nehéz vasban eltöltendő várfogságra Lenkey Károlyt, volt honvédezredest, Lenkey János testvérbátyját. E három ítélet csak a kezdetét jelentette Heves megye népe veszteségeinek és szenvedéseinek. 1849. szept. elején már Kapy Eduárd mint hadbiztos intézkedett Egerben Köllő osztrák őrnagy mellett, aki a város katonai parancsnokaként már augusztus közepén Egerbe érkezett. Kapy Eduárd az üresen álló érseki székházat foglalta el és innen adta ki rendeleteit Eger város lakosságának. »Szept. 7-én már az általa kinevezett szolgabirák működtek.-« [1], A rendőri intézményt okt. 12-én vezették be Egerbe. A zsandárok parancsnoka egy durvaságáról és kegyetlenségéről hírhedt Schwarzer nevű kapitány lett. Borsod és Heves megye főbiztosa (kerületi főispán) Kapy Eduárd lett. Megyénkben kerületi kormánybiztossá (alispán) Majtényi Lászlót nevezték ki. A gyöngyösi kerület vezetői tisztét Luby István töltötte be. Vezető állásokba csak a bécsi udvart hűen kiszolgálók kerülhettek. «-1849. november 1-én Kapy Eduárd császári és királyi biztos megalkotta Heves és Külső-Szolnok megye fenyítő törvényszékét ideiglenesen addig, míg a törvénykezési rend megállapíttatik.« [2]. A bírók és Babies István főügyész, valamint a többi hivatalnok is letette az esküt, melynek szövege a következő volt: »Ferencz József ő császári, királyi Apostoli Felsége iránt tántoríthatatlan hűséggel s jobbágyi alázatossággal fogok viseltetni.« [3]. »-Köllő osztrák őrnagy, Eger város katonai parancsnoka már augusztus 31-én elrendelte a város házankénti átkutatását fegyverek keresése céljából.« [4]. Ugyanekkor a fegyverek kutatása mellett a szabadságharcban résztvettek iránt is érdeklődtek, — bár három hónapig minden honvéd és honvédtiszt felszólíthatott, hogy önként jelentkezhetik a hadbíróságoknál. A bíróságok hamarosan meg is kezdték működésüket, mert a fogdák és főleg a megyei börtön tele volt hosszabb idő óta elfogott, de ki nem vizsgált és el nem ítélt rabokkal. A kat~nai parancsnokok és a zsandárok vezetői összefogdostatták 212