Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Molnár József: Heves és Külső-Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai (1849—1867)

Dr. MOLNÁR JÓZSEF főiskolai adjunktus: HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK MEGYE ALKOTMÁNYOS ÉS FÜGGETLENSÉGI MOZGALMAI (1849—1867) 1849 augusztusában a magyar forradalom és szabadságharc elbukott. Hazánk ezeréves történetének egyik legszomorúbb korszakát jelentette az utána következő önkényuralom. Az 1848—49-es forradalom és szabadságiharc bukása ellenére is megnyitotta a polgári átalakulás útját, előrejutásunkat azonban nagymértékben gátolta az osztrák elnyomó uralom. Az 1848-as forradalom három megoldatlan kérdést hagyott hátra: a nemzeti függetlenség, az agrárkérdést (a nagybirtok és a feudális maradványok egész sora fennmaradt még) és a nemzetiségi kérdést. A magyar nép 17 évi hősi harcával bebizonyította, hogy az önálló magyar haza megteremtéséről nem mond le és inkább vállalt minden szenvedést és eltűrt minden fájdailmat, de ellenállt a bécsi udvar németesítő és beolvasztó politikájának. E tanulmányban arról lesz szó, hogy Heves megye, illetőleg Heves—Külső-Szolnok megye dolgozó népe s legjobb fiai milyen ellenállást fejtettek ki a gyűlölt, elnyomó Habsburg-rendszerrel szemben. Heves megye 1569-től törvényesen egyesült Külső-Szolnok megyével és 1876-ig — míg külön nem választották — hivatalos neve a megyének: Heves és Külső-Szolnok megye volt. Az egyesített megye területe: 117,42 négyszögmérföld. Heves és Külső-Szolnok megye lakóinak a száma a kiegyezés idején 321 537. A kettős megyének négy járása volt: a gyöngyösi, a mátrai, a tiszai és a tárnái járás. Heves megyének a tárgyalt időszakban 17 városa volt: három rendezett tanácsú városa: Eger, Gyöngyös, Szolnok és 14 mezővárosa: Heves, Maklár, Verpelét, Pata, Pásztó, Hatvan, Apc, Pétervására, Cibakháza, Dévaványa, Mezőtúr, Poroszló, Tiszafüred és Törökszentmiklós. I. A szabadságharc bukása utáni terror és rémuralom Heves megyében A világosi fegyverletétel után az osztrák diktatúra rémuralma szakadt a magyar népre. Schwarzenberg Félix herceg, az osztrák kormány feje Haynau tábornagyot, a »-bresciai hiénát« ruházta fel teljhatalommal a magyar nép hősies szabadságharcának megtorlására. Az osztrák hadbíróságok egymásután ítélték el a legjobb magyar hazafiakat. Haynau élet és halál ura volt Magyarországon. Csak utólag kellett jelentést tennie Bécsbe a már végrehajtott (halálos ítéletekről. Haynau maga írta: »száz esztendeig nem lesz többé Magyarországon forradalom, 13* 211