Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Kocsis Károly: A modalitás kifejezése az orosz és magyar nyelvben

A felszólító mód mindkét nyelvben a beszélőnek egy másik személyhez intézett buzdítását, kérését, tanácsát, vagy parancsát fejezi ki a cselekvés elvégzésére. A buzdítás különböző árnyalatait a megfelelő intonációval fejezzük ki. „ Стакан налейте !" — „Töltse meg a poharamat!" aszerint, hogy milyen hanglejtéssel mondjuk ki, kifejezhet kérést, biztatást, parancsot, sőt egyik-másik helyzetben tanácsot is. A kérés kifejezésére mindkét nyelvben módosító szókká lett felszólító módú igealakok szolgálnak, mint az oroszban a ,,daj", „dajtye", „davaj", „davajtye, a magyarban a „hadd" szócska, amelyek mellett az oroszban egyszerű jövő idő, a magyarban felszólító mód, olykor jelen idő áll:,,

Дайте отдохну сначала." — „Hadd pihenek előbb egyet!" A felszólítást fesztelenné, közvetlenné teszi az oroszban a „-ka" módosító szó, a magyarban a ,,-sza" szuffixum: ,, Скажи—

ка, дядя ." — „Monddsza, bácsi!" Tagadó szóval az orosz befejezett igealak felszólító módja tiltást, к folyamatosé pedig figyelmeztetést jelent. Ehhez hasonló árnyalati különbség van a tagadó szó mellett álló igekötős és igekötő nélküli magyar ige felszólító módjában is: „ Не скажите этого сестре!" —; ,He говэриге этого сестре!" — „El ne mondjon ebből valamit is!" „Ne beszéljen erről nővéremnek!"; ,,He опоздайте на занятия!"; „Не опаздывайте на занятия!" — „El ne késsen az óráról!" „Ne járjon későn az órákra!" A figyelmeztetést erősíti az oroszban a vszmotri", a magyarban Я7 azonos jelentésű „nézd" szócska: „ Смотри, не говори этого ." — „Nézd, ne mondd ezt." A felszólító mód többes 2. személye helyett használt egyes második személyű alak a vezényszó ízű keménység árnyalatát adja a felszólításnak mind a két nvelvben: „Ну. ребята, — сказал комендант, — теперь отворай ворота, бей в барабан!" — „Most aztán, gyerekek, — szólt a parancsnok, — nyiss kaput és verd a dobot!" A harmadik személyű alak helyett használt 2. személyű alak a szükségesség, kényszerűség árnyalatát ielenti: „ А женшина что наседка: Сиди себе, да выводи цеплят." — „Те meg, asszony, mint valami nyomorúságos kotló, ülj otthon, s költögesd a csibéket!" Az oroszban a felszólító mód egyes számú első személye helyett használt egyes második személyű alak érzelmi (részvét, sajnálkozás, elégedetlenség, tiltakozás) színezetet ad a felszólító módnak. A magyarban is előfordul: И дрожь и злость меня берёт, И шевелится эпиграмма Во глубине моей души, А мадригали им пиши, Düh s borzongás fut rajtam át, Feszül a gúny vers indulatja S epigrammává forrna ki, S így írjak madrigált neki? (Puskin, Áprily ford.) 72