Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

Forrásul használtuk fel a legrégibb hegyaljai okleveleket, gazdasági iratokat, protokollumokat. Különösen értékesek voltak számunkra Bárt ja város hegyaljai szőlőinek művelésével kapcsolatos számadáskönyvek (1485—1563). TAGÁNYI kéziratos kijegyzései alapján használtuk fel az itt nyert adatokat. (Vö. Széchényi Könyvtár: Quart, Hung. 2342. szám.) I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai is elsődleges forrásul szolgáltak a régi hegyaljai szőlőművelés szókincséhez. (Vö. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai, 1631—1648. Bp. 1954.) A hegyaljai városok (elsősorban Patak) levéltárában található adatok is forrásaim voltak. De kiaknáztuk a Hegyaljára vonatkozó megjelent irodalom használható adalékait is. Tokajhegyalja és bortermelése hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma című munkám (Sárospatak, 1957.) lapjain regisztrált irodalom nagy részét is forrásként használtam fel. Különösen ki kell emelnem SZIRMAY Antal. SZABÓ Dávid, HUDACSKÓ György, TOLCSVAI NAGY Ignác, DERCZENY János és NAGYVÄTHY János adatszolgáltatásait. Adataimat több éven át gyűjtöttem. A közölt szóanyagot magam is jól ismerem. A régi hegyaljai szőlőművelés aránylag egységes szókincse a Hegyalján élő öregek szóhasználatában, mint régi örökség, még ma is él, ezért az egész Hegyaljára kiterjedő gyűjtést is végeztem, elsősorban az idősebb szakmunkások, kapások és vincellérek között. Anyagomat ebben a közleményben nemcsak szótárszerűen dolgoztam fel, hanem az összefoglaló kép igényének megfelelően leírásba illesztettem bele, s így a szavak értelmezése a szövegösszefüggésben is teljesebbé válik, hiszen a megfelelő történeti, néprajzi, gazdasági és művelődéstörténeti vonatkozások vázolása is segíti a szavak jelentéstartalmának és körének pontosabb meghatározását, felfogását. A leíró rész és a szótári rész megfelelő megegyezésére az azonos számok utalnak. II. LEÍRÓ RÉSZ 1. A táj gazdasági jellege, a hegyaljai ember életformája A hegyaljai ember életében elsősorban a szőlőművelés, a bortermelés játszott és játszik nagy szerepet. Munkájának táji kerete a Tokajhegyalja. Néhány száz éve fogalommá vált a neve a tokaji bor,

1 a tokaji

2 révén. Az sem véletlen, hogy népünk szólásaiban is régóta szerepel a tokaji bor. KIS-VICZAY már 1713-ban közöl tokajit is emlegető szólásokat: Lyukas hordóba tölteni Tokai bort,

3 Mértékelve hasznos, szükség kívül káros még a jó tokai bor-is.

4 (Selectiora Adagia Latino-Hungarica: 1713.) A régi magyar irodalomban is nyomát találjuk annak, hogy egy-egy író a tokaji bort, a tokaji szüretet emlegető szólásformákkal teszi elevenebbé stílusát. így tesz például PRÁGAI András, mondván: Nem drágább az nyír-víz az tokai szüretnél.(Feiedelmecnek Serkentoe Oraia: 1628.) Igen régi és gyakran emlegetett mondás a Hegyalján: Legjobb 6