Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Kocsis Károly: A modalitás kifejezése az orosz és magyar nyelvben

datokat azokkal a kéttagú mondatokkal, amelyeknek alanya is, állítmánya is névszói értelemben használt főnévi igenév, mint pl. "Жизнь прожить—

не поле перейти." — Az életet leélni más, mint (=nem) a mezőn áthaladni. Az orosz főnévi igenév mint az egytagú mondat főrésze pusztán vagy a ,,bi" szócskával, esetleg más módosító szóval együtt kifejezheti a modalitás mindhárom főtípusát a legkülönfélébb árnyalataikkal. A modalitás kifejezésének főeszköze ezekben a mondatokban a hanglejtés. Pl. a „molcsaty" hangcsoport monoton hanglejtéssel kiejtve csak egy szót jelent (hallgatni). Ellenben ha mondatvégi intonációval ejtjük ki, már megnevező mondat, mint Ady Sírni, sírni, sírni. .. c. költeményének minden mondata. Ha viszont a felkiáltó mondat hanglejtésével ejtjük ki, felkiáltó mondat lesz belőle, s az intonáció természete szerint különböző érzelmi árnyalatokat (vágy, csodálat, megvetés, rajongás stb.) fejezhet ki. Határozott, kemény, felszólító hanglejtéssel kiejtve általános vagy meghatározott személyhez intézett kategorikus parancsot kifejező felszólító mondattá válik: „Molcsaty!" — „Csend!", vagy: „Hallgass!", míg a cselekvés végrehajtójának részeshatározó esetével (dat. subiecti) együtt szükségességet jelent: „Tyebe molcsaty!" — „Te csak hallgass!" vagy: „Neked hallgatnod kell!". Ugyanez a mondat a „bi" módosító szóval kiegészítve a kívánatosság, tanács, kérés modalitását fejezi ki: „Tyebe molcsaty bi!" — „Jó volna, ha egy szót sem szólnál!" vagy: „Egy szót sem, kérlek!". Kérdő intonációval kimondva eldöntendő kérdő mondat lesz belőle a szükségesség árnyalatával: „Tyebe molcsaty?" — „Neked hallgatnod kell?" A valóság (realitás) modalitását az orosz mellett a magyar is ki tudja fejezni egytagú főnévi igeneves mondattal. E mondatok főrésze kivált az érzéki észrevevés igéinek (látni, hallani, érezni, észrevenni, megismerni, tudni) főnévi igeneve rendszerint tagadással: "Темно внизу то, не видать ничего " — „Sötét van odalenn, semmit sem látni" — „ Тебя не узнать теперь " — „Rád sem ismerni most." — Ezekben a mondatokban a valóság modalitását a lehetőség (lehetetlenség), esetleg a szükségesség árnyalata színezi. Az orosz nyelv feltételes összetett mondatokban is használja a valóság kifejezésére a főnévi igeneves mondatokat, mégpedig a) kötőszó nélküli kapcsolás esetén mindkét tagmondatban: „ Не беречь поросли, не видать и деревьев."—• „На nem óvod a csemetét, nem látod meg a fáját.

"Даром петь — горло дереть." „Aki ingyen énekel, bereked." („Ha ingyen énekelsz, berekedsz.") b) Kötőszavas feltételes összetett mondatban csak a mellékmondat lehet főnévi igeneves egytagú mondat, a főmondat állítmánya személyes igealak: „ Если с этого места ЕЫПЭЛИТЬ

, то ничего не убьёшь." „На innen tüzelsz, semmit sem ölsz meg." A magyar mindkét esetben személyes igealakot használ a főmondatban is, mellékmondatban is. Az orosz főnévi igeneves mondatoknak egy különleges típusa az az összetett mondat, amelyben két azonos főnévi igenevet a „tak" (hát, 68