Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai
Egyenlően adott termelési módok mellett, de különböző természeti környezetben a tapasztalat szerint másképp alakul a mezőgazdaság profilja és eredménye, más színt ölt az emberi élet, más a napi gond, más a tervezés, a munka ritmusa. E különböző színek megrajzolásában helyt kell adni a természeti viszonyoknak is. Csak egy marad változatlan: az, hogy a természet hatása nem kizárólagos. Az, hogy a termelőeszközök és a termelő viszonyok mindig átalakulnak, a termelés iránya (profilja) a társadalom szükségleteinek megfelelően változik, és a tudományos eredményeket mind nagyobb mértékben alkalmazzák a mezőgazdaságban. Változatlan marad tehát magának a változásnak, a fejlődésnek a ténye. Az embermostoha körülmények között is mind jobban »eltartóvá« teszi majd a földeket. Sokszor maga a . »mostoha« természet válthatja ki a társadalom magasabbrendű akcióképességét. Különböző természeti környezetben más annak a munkának a nagysága is, amely az embernek önmagának a fenntartására szükséges. Kedvező környezetben ugyanannak a munkának nagyobb a termelékenysége, a környezet nagyobb néptömeg megélhetésére alkalmas. »A társadalmi termelés többé vagy kevésbé fejlett alakjától eltekintve, a munka termelékenysége természeti feltételekhez marad kötve . . .« »A tőkés termelést egyszer feltételezve, egyébként azonos körülmények között és a munkanap adott hossza mellett a túlmunka nagysága a munka természeti feltételeivel, nevezetesen többek között a talaj termékenységével változik. Ebből azonban semmiképpen nem következik megfordítva az, hogy a tőkés termelőmód növekedéséhez a legtermékenyebb talaj a legalkalmasabb . . .« ». . . Nem a talaj abszolút termé5. ábra. Ausztrália monokultúrás mezőgazdasági képe, a termelés mennyisége és a kivitel legfontosabb cikkei. A külterjes gazdálkodásban nem nehéz felismerni a természeti földrajzi tényezőkkel való összefüggéseket (vessük össze a 4. ábrával is). Ez a gazdálkodási forma nem hatásos népsűrítő tényező. 626-