Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

E régi keletű, ma is fennálló sűrűsödési gócokban a természeti viszonyok is kedvezők. Ki nem kapcsolható és eléggé stabilis tényezői ezek a termelésnek. A természeti környezet ez optimális tartalma tulajdonképpen a földrajzi helyi energiák kérdése, amelyeknek a rendszerébe a helyzeti energiák hatása is beleszövődik. Nem véletlen, hogy éppen a Gangesz-síkság vagy a Jangce medencéje lett egészen kivételes otthona a mezőgazdasági néptömörülésnek és nem Tibet vagy a Tarim medencéje, amelyek helyzetüknél fogva záródtak el a termékenyítő esőktől. 2. ábra. A csapadékmennyiség, a gazdasági élet és a népsűrűség összefüggése az Amerikai Egyesült Államok Ny—K irányú szelvényén. Jellemző az ország asszimetriája. A keleti partvidék m,agas népsűrűségi értékének kialakításában rendkívüli szerepet játszottak a társadalmi tényezők is. Az ipar szerepe a mezőgazdasági népesség alakításában Térjünk vissza a társadalmi problémákhoz. A nagy felfedezések után indul meg Észak-Amerika, majd Ausztrália benépesedése, az új termőföldek és a végtelen legelők birtokbavétele. Az Amerikai Egyesült Államok keleti oldala sűrűn betelepült', az ország belseje ehhez képest üres. Ez a helyzet Ausztráliában is. Az Amerikába kivándorlók hullámai — átkelve az óceánon — a keleti munkapiacon megtorpantak. Földrajzi hasonlattal élve, ez a »dagály« nyugat felé csak kisebb és elkésett hullámokat bocsájtott ki. Az ipar és az Európára néző keleti partvonal kereskedelmi forgalma sokkal nagyobb vonzást gyakorolt az emberekre, mint az ősvadon kiirtása, az ismeretlen küzdelmek ijesztő nagysága. Egyébként is »a meg nem művelt gyarmati földet az angol kormány szemérmetlenül alacsony áron az arisztokraták és a tőkések 619-