Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse
Dr. BAKOS JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár: A TOKAJHEGYALJAI RÉGI SZŐLŐMŰVELÉS SZÓKINCSE I. Erről a tájegységről összefoglaló szótári munkálat nem jelent meg. Nem tekinthető annak KASSAI József szótára sem (Származtató,'s gyökerésző Magyar—Diák Szó-könyv, Pest, 1833—1835 és a kéziratban maradt rész), bár anyagának jó részét hegyaljai eredetűnek jelzi, s valóban az is. így KASSAI szótára a hegyaljai régi szőlőművelés szókincsére vonatkozólag is igen értékes forrás. KASSAI maga is hegyaljai születésű, szülőfaluja Bodrogkisfalud, Tokajban tanult, Tarcalon káplánkodott, Szerencsen működött hosszú ideig, egyszóval jól megismerhette a Hegyalját és szőlőművelését. A hegyaljai régi szőlőművelésre vonatkozólag hiteles forrásul használhattuk fel a volt pataki professzor (1561—1576) SZIKSZAI FABRICIUS Balázs latin—magyar szójegyzékét is (Nomenclatvra, sev dictionarium Latino vngaricvm, Debrecini, 1590). SZIKSZAI FABRICIUS a nép szájáról is gyűjtött szavakat. A szőlőművelésre vonatkozó szavait is a hegyaljai szőlőművelés műszókincséből válogatta. (Vö. Nomina ad vinetum, ad vineae culturam, ad vindemiam pertinentia . . .) Sok, hegyaljai szőlőművelésre is vonatkozó szót szótároztak COMENIITS tankönyveinek magvarítói is. Elsősorban ki kell emelnem SZILÁGYI BENJÁMIN István Janua fordításának adalékait. SZILÁGYI SZIKSZAY FABRICIUS adatait is felhasználta, különben ő maga is jól ismerte a Hegyalját, lévén Patakon tanár, Tolcsván és Űjhelyben pedig lelkész. Hiteles forrásként ismerjük el a hegyaljai szőlőművelés szókincsére vonatkozólag a pataki Janua szótárát is. (Vö, Eruditionis scholasticae Pars II. Janua . . . Svlva Linguae, sive Lexicon Januale, Patak, 1652.) Készítői, Szőllősi János, Tolnai János, Kapossy Pál, Szántai Mihály és Helembay Sámuel nagyon jól ismerték a hegyaljai szőlőművelés technológiáját és a művelés szerszámait is. Szótározott szavaik valóban hiteles adatok a régi hegyaljai szőlőművelésre vonatkozólag. Az Orbis Pictus kiadója és átdolgozója, SZOMBATHY János pataki professzor COMENIUS tankönyvének a szőlőműveléssel és a bodnár munkával kapcsolatos szavait elsősorban a Hegyalján használatos műszavakból válogatta. (Vö. COMENIUS—SZOMBATHY: Orbis Pictus, ...A világ le-festve. Magyarra fordíttatott és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Szombathy János által, S. Patakon, 1796. eszt. Posony, 1798.) 5