Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai elemfogalom fejlődése

melyiket megtalálták egy testben, rámondották, hogy ként tartalmaz, méghozzá minden figyelmeztetés ellenére gyakran a közönséges kén­követ igyekeztek ezekben a testekben feltalálni. Ennek az elméletnek ilyen vulgarizálására a hazai irodalomban gyakran találunk példát, mint azt egy előző dolgozatomban részletesebben ismertettem [64]. A kén-principium elnevezése az idők folyamán többször változott, sokszor olaj, majd Becher nyomán zsíros föld elnevezést is használták. Nem is az elnevezés volt a fontos, hanem az a sajátság, amelynek hor­dozóiként, jelképként felhasználták azokat. Az éghetőség princípiuma változott át Stahl flogisztonává. Ezért írt Horváth Ker. János nagyszombati professzor így: ,,A kén princí­pium, amit másként flogisztonnak nevezünk, az a valami, aminek olyan sajátsága van, hogy meggyulladni, égni tud, és ami a testeknek égési képességet ad" [28]. (Ebben Horváth Vogel követője [27].) A hidrogén felfedezése után egy ideig a hidrogént tartották a lát­ható flogisztonnak. Kirwan szerint az éghető levegőnek (a hidrogén­nek) a flogiszton az alapja. (Jaquin [33].) A többi princípiumról szóló tanítások rövidebb életüeknek bizo­nyultak, s idők folyamán erősebb változásoknak is voltak alávetve, minthogy kevésbé volt konkrét az a sajátság, amit képviseltek. A hideg­séget, passzivitást, folyósságot jelképező higanynak, mint princípium­nak, a „spiritus Mercuri"-nek Basilius Valentinus szerint lényegében lelke van, anyaga szellemi, alakja földi. Sok más hasonlóan misztikus meghatározással találkozunk a különböző szerzőknél. Béguin szerint .,a higany az a savanyú, állékony, átható éterikus és nagyon tiszta folyadék, amelyből ered a test tápláléka, az érzelem, a mozgás, az erő, a színek és az öregedéstől való megőrzés". Az elmondottak is bizonyítják, hogy a princípiumok közül ez mu­tatja a legjobban, hogyan vált az alkémistáknál az elem fogalma telje­sen metafizikus jellegűvé. ,.Az elem szó elveszti anyagi jelentését — mondja helyesen Petrescu —, a jellel válik egyértelművé, az anyag . . . nem más, mint isteni, vagy ellenkezőleg ördögi szellemek okkult erő­inek megjelenése" [56], A kén és a higany mellett egy ideig szerepelt az arzén is, Paracel­sus pedig a kén és a higany mellé harmadiknak a sót (sal) sorolta, mint az éghetetlenség princípiumát. Comenius fizikájában a három principium jellegzetességeit így foglalja össze [4]: folyósság | a mjt a I mercu r^ usn a^ j ol aJ o sfg j kérrükusok su lP h^nak neveznek szilárdság | | salnak | A négy elem és a három principium tana gyakran jelenik meg együtt, mások szembeállítják ezeket a tanokat, noha lényegüket tekintve mindkét elmélet teljesen megegyezik egymással. Mindegyik azt mondja, hogy minden principium, illetve minden elem mindenféle, vagy leg­alábbis a legtöbb anyagban előfordul, csak az arányuk különböző. 38 r>93

Next

/
Oldalképek
Tartalom